MI a véleményetek arról, hogy a HR-es állásokra sokkal nagyobb eséllyel pályázhatnak a nők, és a férfiaknak sokkal kevesebb esélye van?

Én is csak a saját ismeretségi körömre alapozva tudom írni, hogy aki végzett HR szakon és HR-esként akart elhegyezkedni, mindenkinek sikerült. Lehet, hogy beletelt pár hónapba, de végül is mindegyikük dolgozik.

Lehet, hogy a te esetedben az a probléma, hogy nincs munkatapasztalatod az egyetemi/főiskolás éveidről. (Engem is felháborított, hogy ezt elvárják, de azt veszem észre, hogy legalább fél év releváns szakmai tapasztalat nélkül "normális" cégnél ismerős nélkül szinte lehetetlen állást találni.)

Próba szerencse alapján próbálj meg Linkedin-en regisztrtálni-ha még nem vagy fent-, és a kapcsolati hálódat felhasználni munkaszerzésre.

A fejvadászok cégekkel kapcsolatban pedig csak azt tudom mondani, hogy főiskolás éveim alatt volt szerencsém fiúként több mint fél évet eltöltenem az egyik csak is felsővezetői pozíciókkal foglalkozó cég magyarországi irodájában, és amikor pl. researcher pozícióba kerestek leendő munkatársat, akkor nem volt nemi preferencia. Illetve volt férfi vezető tanácsadó is a csapatban, illetve az ügyvezető is férfi volt(aki ugye ugyanúgy tanácsadó is egy személyben).

Laikusként (igaz tanultam emberi erőforrást, mint tantárgyat) úgy gondolom, hogy kevés tapasztalattal nehezen lehet elhelyezkedni a HR szakmában. Amikor jártam interjúkon nagyon sokszor kommunikáltam férfi HR-esekkel. Tehát lehet találkozni velük. Feltéve, ha tényleg HR szakon van diplomájuk(Kíváncsiságból lecsekoltam 1-1 interjúztatót az iwiwen, azonban meglepődtem, hogy az egyiknek andragógia szakon; míg a másiknak gazdálkodás és menedzsment szakon van diplomájuk). Nem a szakmát akarom leszólni, de úgy gondolom, hogy az önéletrajzok olvasásához és a kiválasztáshoz nem kell túlzottan nagy tudomány, csupán olvasás, felfogókészség és némi empátia, képzeleterő.

Az, hogy valaki andragógus és a HR szakmában dolgozik, felháborít. Aki andragógus, az legyen az, és ne HR-es, mert van olyan ember (mint Te), aki hiába végeztél el feltételezhetően tisztességesen egy főiskolát vagy egyetemet, ha egy laikus üt ki a nyeregből.

Történetem a következő: közgazdász végzettségem van banki ügyintézői végzettséggel kiegészítve. Bankba nem kellettem, mint pénztáros vagy tanácsadó. Ketten voltunk interjún egy óvónéni és én, mint szakmabeli. Az óvónénit vették fel. Hogy miért? A banknak - feltételezhetően - nem az volt a célja a munkakör betöltésével, hogy szakmabelit alkalmazzon, hanem olyan egyént, aki kiválóan tud kommunikálni az ügyfelekkel aminek következtében felsőfokú szinten fel tudja használni a pszchiológia tudását (értem ez alatt hatékonyabban megtudja győzni az Ügyfelet egy-egy szolgáltatás értékesítésekor, mint egy közgazdász, akinek termékismeret az van, viszont pszchiológiai ismeret az kevésbé adatik meg). Nem bankban dolgozom, de végül is a szakmában, de így is megtaláltam a helyemet az életbe.

Az a lényeg, hogy ne add fel. Ha van némi anyagi forrásod és szabadidőd, végezd el a bérügyintézői vagy tb szakelőadói tanfolyamot, ami tökéletesen egybevág a diplomádhoz és már Neked is több lehetőséged lesz válogatni.

Sok sikert!

Akkor foglaljuk össze amit tudunk:

-Neked több diplomád van, és extrém intelligens is vagy, épp csak olyan stílusban irkálsz mint egy elmeroggyant.

-Függetlenül attól, hogy mások mit tapasztaltak, csak az igaz, amit te láttál.

-Ez az ország egy $zar, és amúgy is mindenki hülye, csak te vagy helikopter.

De ha te mindent tudsz, akkor minek kérdeztél? Olyan válaszokat vártál, hogy mennyire igazad van, és neked amúgy is ingyen pénz és örökélet járna?

De azért írd már le a többi diplomádat is, most már kíváncsi vagyok.