Ti nem voltatok még ilyen helyzetben?
Tavaly el kellet jönnöm a munkahelyemről "közös megegyezéssel". A munkámat imádtam, viszonylag jó volt a közeg is, azonban néhány átszervezés után a főnökség úgy döntött pár embernek mennie kell. Életem legnehezebb időszakában tettek az utcára, persze a lehető legkevesebb kifizetett pénzzel.
Mégis hiányzik. Gyakran eszembe jutnak a munkatársak, az ügyfelek, az iroda... vágyok vissza. Pedig tudom, hogy nekem ott már nem lenne jó.
Én is így voltam, vagyok a mai napig is.
Azóta próbálkoztam már 1-2 céggel, de rosszak a tapasztalataim. Az egyik cég a munkád mellett az életedet is akarja, az estéidet, esetenként a hétvégéidet is, a másik cég szinte ingyen akar dolgoztatni, bejelentés nélkül.
Minden ilyen tapasztalat után felmerül, hogy visszamennék a régi helyemre, de ott sem lenne jó... Hiányoznak a kollégák, az ügyfelek, nagyon jó volt a munka is, de a légkör... nárcisztikus szindrómával átitatott, 'én tartalak el titeket, úh. azt csináljátok, amit én mondok, akkor is, ha nem értek hozzá' stílusú, a cégvezetés részéről.
Dolgoznék én szívesen, de ha nem hagynak, megette a fene az egészet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!