Miért dolgoznak az emberek minimálbérért?

1, 50 évesen majd biztos beiratkozik

2, Ha mindenki külföldre menne, anyád és apád nem lehetne majd nyugdíjas

3, Mielőtt kérdezel, gondold át hogy értelmes lesz e!

Ha nem tűnt volna fel, nem iskolázattság alapján működnek a dolgok, hanem ismerettség útján, lehetsz te 3 diplomával is munkanélküli.

Külföldre meg hova mész ki? Ez a tipikus ostoba gondolkodásmód, hogy kimegyek külfölre, mert ott jaj de jó, csak éppen eszedbe se jut, hogy kimegy oda a spanyol, a görög meg fél Európa, olyan konkurenciád van, mint állat, közben meg otthontalan vagy, mert oda nem köt semmi, és közben az itteni hidakat is felégeted a távoléttel.

Ismeretséget szerezni azért nem egy lehetetlen feladat.

De a legtöbb embernek nincsenek céljai, és emiatt sodródnak valamerre az életben. A dolog pénzügyi részébe nem akarok beleokoskodni, mert azzal kapcsolatban kevesebb a tapasztalatom, de az élet más területein is ugyanezt látom.

Akinek nem mennek jól a dolgai, mindig arra hivatkozik, hogy munkahelyet csak protekcióval lehet találni. Jellemző, hogy itthon mindenki szeret mást hibáztatni, csak saját magát nem.

Hát én minden munkahelyemre - több is volt, mert mindig váltottam a jobb helyekre - saját erőből jutottam be. Ehhez hosszú éveket tanultam: gimnázium, főiskola, egyetem. Nem volt egyszerű, voltam én is munka nélkül, de nem adtam fel, és addig mentem utána, amíg nem találtam munkát. Volt, hogy elfogadtam lényegesen alacsonyabb fizetést, mint amennyit a piacon érek, de bizonyítottam nekik, és rövid távon felemelték a béremet. A jelenlegi munkahelyemen 7 éve vagyok, nagyon szeretek ott dolgozni, megbecsülnek, megfizetnek, persze nem 8 órát áldozok a munkára, hanem sokkal többet.

És nem mondom, hogy jobb lennék egy átlagos képességű embernél. Csak akarni kell.

Bár kicsit más példa, de nekem diákmunkánál volt ilyen. Nem ismertem korábban az irodában dolgozókat, és mindenhol azt hallottam, hogy csak ismerősöknek adnak munkát stb.

Elkezdtem a nyakukra járni, majdnem minden nap bementem hozzájuk érdeklődni, és egy héten belül adtak is végre melót. Azt a legjobb tudásom szerint elvégeztem, nem lazsáltam vagy lógtam el, és azóta folyamatosan hívogatnak, hogy menjek dolgozni, már sokszor túl gyakran is. Nem nyaltam be magam, és is nem ismerősök nyomtak be hozzájuk, egyszerűen csak látták rajtam, hogy komolyan gondolom a dolgot és megbízható is vagyok.