Fiatal munkanélküliek! Titeket csesztetnek a szülők emiatt?

Úgy látom, én leszek az első aki a kérdésre válaszol :)

Az én helyzetem kicsit másabb, mert én még csak nemrég érettségiztem. A szüleim nyugdíjkorhatár előtt állnak és nem voltak képesek felfogni, hogy érettségivel hogy nem találok munkát. Mellesleg kisvárosban élek, szóval alapból kevesebb a lehetőség. Egész nyáron azt hallgattam, hogy miért nem megyek el dolgozni. Apám minden kis apróhirdetést az orrom elé rakott, hogy hívjam fel. Ezzel nem is lett volna baj, de ezek mind piramisépítős házalós "munkák" lettek volna. Végül nemrég belátták, hogy ez így nem mehet tovább és engedték, hogy tanuljak tovább :/

12. V.!

Igen ez jellemző. Akik a kádárista rendszerben szocializálódtak azoknak fogalmuk sincs a mai helyzetről. Ők még mindig a teljes foglalkoztatás időszakából indulnak ki, és szerintük 1-2 nap alatt lehet találni munkát, aki meg nem talál az nem is akar dolgozni , közveszélyes munakkerülő stb. stb..

Naivak. Nem véletlen ők az első áldozatai a kamu munkaerőközvetítőknek, piramisjátékoknak, kamu fogyasztói hitelcsoportoknak.

Egyszerűen azt sem tudják, hogy mi van manapság.

Nekem már csak anyukám van, de szerencsére ő nagyon megértő. Lehet még a régi rendszerben szocializálódtak, de ők is ebben a világban élnek, emberekkel beszélnek, tehát körvonalazódik nekik a jelenlegi gazdasági helyzet. Anyukámmal is beszélgettünk, elmondtam, hogy mennyi kamu hirdetés van, felvázoltam neki mekkora a munkanélküliség, és teljesen megértette, milyen nehéz a fiatalok helyzete.

Anyukám inkább magát hibáztatta, hogy neki semmi kapcsolata sincs, amivel tudna nekem segíteni elhelyezkdeni. Montam is neki, hogy nyugodjon meg, mindenféle ismerettség nélkül sikerülni fog.

Szerintem a szülők inkább akkor zaklatják a gyereküket, ha nem igazán látják rajtuk az álláskeresési szándékot. Én kisvárosban élek, így a keresés határait jobban ki kellett tágítani, és az egész megyémben kerestem már munkát. A 3 hónap alatt több mint 200(!) helyre elküldtem a pályázatom. Rengeteg ismerősömmel felvettem a kapcsolatot, akik valahol dolgoztak, hogy háta tud segíteni. Nem volt jó érzés, hogy kuncsorgok náluk, de nagyon rossz volt, hogy nem dolgozok. Kinyomtatott önéletrajzokkal is jártam a várost dobáltam minden boltba válogatás nélkül, igaz közgazdász diplomám van, de már az sem érdekelt. Végül egy nagyon jó kis irodai munkát kaptam, de oda is csak úgy elküldtem, nem is volt hirdetés, de kellett ember.

Hány éves vagy?Mióta nem dolgozol?

Valóban sok szülő csak mondja hogy tudja milyen ez de nem tudják! Az én szüleim amikor kikerültek az iskolapadból egyből mentek dolgozni!Nem kellett nyelvtudás, sem 5 diploma, sem 10 év tapasztalat. Ez volt a régi rendszer, lehet hogy nehezebben éltek meg de szinte mindenkinek volt munkája.

Anya nekem is mutogatja neten az állásokat hogy ide meg ide miért nem adod be?Én meg látom hogy biztosításos baromság, meg no name cégek. Sőt a legtöbb meghirdetett állásra már rég megvan az ember csak ugye meg kell hirdetni.