Mi lenne ebben az esetben a kisebb rossz? Végkielégítés és munkanélküliség, vagy a felajánlott portás állás? (bővebben lent)

Édesanyámat 3,5 évvel nyugdíj előtt elküldik, felajánlottak neki egy portás állást helyette (6-14 óra, teherautók rakományát kell elsősorban ellenőrizni). Egész életében irodán dolgozott, pénzüggyel foglalkozott. A lakhelyünkön ezek az állások kihalásos alapon töltődnek fel és most nincs lehetőség. Testvéremmel azt javasoltuk, hogy fogadja el, mert legalább ez viszonylag biztos, de nem tudom helyesen tettük-e. Ha nem fogadja el, akkor kap végkielégítést és ha szerencséje van talál gyárban munkát, vagy valamelyik élelmiszer áruházban árufeltöltő vagy kasszás munkát. Sajnos az egészségi állapota nagyon rossz, nem tudom az ilyen jellegű munkákat bírná-e. És ezek fizikailag is megterhelőbbek a portás állásnál. Ebben a helyzetben mit választanátok?