Kezdőoldal » Üzlet és pénzügyek » Karrier, fizetés » Új állás esetén felmondható-e...

Új állás esetén felmondható-e az elfogadónyilatkozat?

Figyelt kérdés
Gondolok itt arra, hogy ha most van egy állásajánlatom és azt elfogadom, fel tudom-e azt mondani minden következmény nélkül (a nyilatkozatban semmi szankció sincs megemlítve) még a munkába állást megelőzően, ha kapok máshonnan egy jobb ajánlatot. Az elfogadás és a munkába állás között 30 nap telik el, erre az időszakra vonatkozóan érdekelne a dolog.

2012. szept. 3. 23:59
 1/7 anonim ***** válasza:
77%

Szerintem a szerződés megkötése (nyilatkozattétel) és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha olyan körülmény következett be, amely a munkaviszony létesítését megakadályozná.

Akár a munkáltató talál egy számára megfelelőbb embert.


A 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) 49. §-ánál van egy hivatkozás, de nem tudom, hogy ráhúzható-e erre a dologra.

2012. szept. 4. 09:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
54%

Szia!

Az Mt 49 § (2) bek. alapján a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időtartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.

2012. szept. 4. 09:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
54%

Szia!

2-es válaszoló vagyok. Hát igen a körülményekben jelentős változásnak kell bekövetkeznie, a másik ajánlat nem ilyen: De a jogszabály nem követeli, meg az elállásról szóló nyilatkozat indoklását. Tehát nem kell indokolni, csak ha a másik fél kéri, mivel a munkaszerződés megkötése miatt őt valamilyen kár érte, ekkor perben kérheti a munkaszerződés létrejöttének megállapítását, vagy az ezzel okozott kár megtérítését.

2012. szept. 4. 09:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:

Sziasztok,

Köszi a választ mindkettotoknek. A 2-es valaszolotol kérdezném, hogy ennek ilyen formában, hogy kérhet indoklást vagy követelhet kártérítést mi az értelme? Hiszen a felmondási idő alatt, tehát már a munkaszerződés aláírását követően 3 hónapig ugyanúgy van lehetőség felmondasra indoklás nélkül, ergo a munkaadó semmivel sincs jobb helyzetben akkor sem

2012. szept. 4. 10:11
 5/7 anonim ***** válasza:

Szia!


Egy kicsit kevered a dolgokat. Az Mt 49 §-a az elállási jogot szabályozza, vagyis a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja között a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, mely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Ugyanis a munkaviszony kezdete és a munkaszerződés aláírása nem esik egybe, a munkaviszony kezdetét a szerződésben meg szokták jelölni, ha erről a szerződés nem rendelkezik, akkor a munkaszerződés aláírását követő nap a munkaviszony kezdete. Tehát a munkaszerződés aláírása és a munkaviszony kezdete közötti időben gyakorolható az elállás, akkor, ha a fél körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. Ezt indokolni nem kell, nem írja elő a jogszabály, az indoklás akkor merhet fel ha a másik félnek a munkaviszony létesítésével kapcsolatosan költsége merült fel és a felek nem tudnak elszámolni, ekkor az elállást gyakorló félnek kell bizonyítani (indokolni), hogy az elállási jog gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e. (korábban leírt a körülményekben bekövetkező olyan lényeges változás..) Nos a bizonyítást (indoklást) levélben a másik fél kérheti, hiszen nem szoktak cégek rögtön bíróságra rohanni, jobb helyen először azért egyeztetnek, és ez alapján fordulnak bírósághoz, ha úgy gondolják jogsérelem érte őket. (költségek megtérítése érdekében) Természetesen ha merült fel költség, lehet ilyen pl: betanítási, tanfolyam költség stb.... Amiről te beszélsz az a próbaidő alatti felmondás, hiszen ez idő alatt bármelyik fél indoklás nélkül a munkaviszonyt felmondhatja, de ekkor már a munkaviszony létrejött. Illetve természetesen ha kikötöttek próbaidőt, ugyanis ez nem kötelező, maximális mérték szabályozza a törvény ami 3 hónap, lehet ennél kevesebb is.

2012. szept. 5. 11:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:

Szia,

Nem, nem kevetem csak nem ismerem a törvényi szabályozást. Arra gondolok mindössze, hogy miben éri nagyobb kár a leendő munkáltatót ha a munkavállaló a szerződéskötés előtt áll ellen mintha a próbaidő alatt mond fel...betanitasrol szó nincs

2012. szept. 5. 12:04
 7/7 anonim ***** válasza:

Szia!


A te esetedet nem ismerem, a törvényi szabályozás pedig általános, vagyis az életben előfordulhat olyan eset, amikor a munkaviszony kezdete előtt van valamilyen ráfordítás bármelyik fél részéről. Nem biztos, hogy ilyen ténylegesen előfordul az életben vagy nem túl gyakori, de megeshet. De például a Ptk a szerződés teljesítése előtt elállás esetén is szabályozza ezzel kapcsolatosan a kár megtérítését. Ha a próbaidő alatt mond fel valaki, akkor azért nem kérheti a sérelmet szenvedett fél kárának megtérítését, mert a próbaidő csak lehetőség, azt nem kell alkalmazni, az a felek döntésén múlik, tehát ha a munkáltató meg tud szerezni magának egy jó szakembert valószínűleg az fog érdekében állni, ha nem köt ki próbaidőt, ha viszont kiköt, akkor tisztában van azzal hogy a másik fél bármikor felmondhat, hiszen a próbaidő lényege a másik fél megismerése, és úgy ítéli meg a jog hogy ennek tudatában mindkét fél a saját kockázatára fordítson költséget a másik félre.

2012. szept. 5. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!