Érdemes a mai világban felmondani egy kiemelten jól fizető, "nyugdíjas" állást, ha nem tetszik, rettentően unom és ez kiakaszt és mást csinálnék szívesebben?

Ilyen helyzetben vagy? De irigyellek!!!!!

Én egy olyan helyen dolgozom, amit GYŰLÖLÖK, utálok, minden nap gyomorgörccsel megyek be, nyugtatókon élek, nem tudok aludni, nem tudok enni, egy idegroncs vagyok, rámegy erre az életem, ezzel kelek-ezzel fekszek.

És mindehhez keresek havi nettó 90-et három diplomával.

Miért nem mondok fel? Mert több hónapos munkakeresés után rájöttem: szó szerint még takarítónak se vennének fel sehová. Szó szerint! jelentkeztem 3 diplomával takarítónak, szalagmunkára - és nem kellettem!

Hát igen, mindannyian mások vagyunk, más problémákkal...

Ez nem jelenti azt, hogy a kérdezőnek is azt kell szeretni ami most van.

Mihez kezdenél? Nem frusztrálna, hogy bekerültél (versenyvizsgával) egy sokak által irigyelt munkahelyre, és önszántadból feladva ezt, jóval kevesebbet fogsz keresni? Ezt kell átgondolni, hogy a biztosított szabadság többet ér-e számodra, mint az anyagi biztonság, amit esetleg kockára teszel.

Én is szerettem volna az EU-ba kikerülni, szóbeli vizsgáig jutottam el, és egy ponttal maradtam le a listáról. Sokszor eljátszottam a gondolattal, csalódtam volna-e, bár akkor azért bántott a dolog, hogy nem sikerült. Aztán megbékéltem: biztosan oka volt, hogy így alakult. Magyarországon maradtam, és azóta is nyelvekkel dolgozom, de én is kezdek besokallni a számítógép előtt rohadásos irodakukac munkától. Egyelőre gondolkozom a kiúton. Majd írd meg, mire jutottál. Sok sikert!