Mi a különbség a karrierista és a feminista nő között?
Tegyük fel, van egy nő, aki mindig is jól tanult, vannak konkrét tervei és céljai; a legerősebb egyetemet szeretné, amit elérhet (pl. ha orvos akar lenni, akkor Semmelweis, vagy ha gépészmérnök, akkor Győr). Az egyént nézi, és nem a nemet. Családot, társat is szeretne, de ha nem jön össze se keseredik el (miért is?).
Viszont van egy másik nő, aki azért küzd, hogy őt mint nőt elfogadják. Nem ért egyet azzal, hogy mint nő nem lehet gépész, vegyész vagy orvos, ezért direkt a nehéz szakmák közül választ magának. Ha kell, mindent feláldoz, csak azért, hogy a célját elérje.
Sok sztereotípiát hallani mind a nőkről, mind a férfiakról. Sokan családod sem akarnak. Másoknak viszont az a legfontosabb. Nektek mi a véleményetek?
Mindkét fogalomnak van egy negatív csengése, pedig nem feltétlenül kéne. Persze szélsőséges esetben igen, de nem mindenképp van ilyesmiről szó.
Pusztán objektíven, a fogalmakat nézve:
- feminista az, aki a nők egyenjogúságáért, elfogadásáért küzd. Negatív töltet: aki meg van győződve róla, hogy ehhez valami állandó szélmalomharcot kell vívni, és lépten-nyomom fennhangon hangoztatni kell a nézeteit.
- karrierista: aki számára fontos a tanulás, a jó állás, a siker, és hát igen, nyilván a pénz is. Negatív töltet: ha valaki emiatt elhanyagolja a családját (nem feltétlenül kell azt érteni ezen, hogy kötelező a férj és a gyerek, lehet szó szülőkről, testvérekről... is), nincsenek barátai, fukar lesz...
Én nem szeretem, ha ezt a két szót használják. A feministák eredetileg a nők választójogáért harcoltak. Hogy nekik is legyen már beleszólási joguk a politikába. A háború után viszont kevés volt a férfi, mehettek a gyárakba dolgozni a nők, mondták, na ezt akartátok, egyenjogúság. Ugyanakkor a mai napig egy nő sokkal kevesebb pénzt kap ugyanazért a munkáért, mintha azt férfi végezné.
A karrierista nő szerintem kevésbé negatív, de ezt is úgy állítják be, hogy nálunk nem összeegyeztethető a családdal. De ezt a munkaadók generálják. Én igenis karrierista vagyok, mivel egyetemet végeztem, és beszélek két nyelvet. Engem kiakasztott, amikor a főnököm azt mondta, hogy marajak csak otthon a gyerek 3 éves koráig, mert a gyereknek az kell. Nekem nem az kell! Nekem az is kell, hogy értelmes munkát végezhessek, normális fizetésért, ha már ennyit tanultam. Nem elégít ki a háziasszony szerep. De szerintem ettől még nem vagyok rossz ember.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!