Milyen munka az smt operátor vagy smd?

SMT operátor: Surface Mount Technology Operator. felületszerelési technológiával dolgozó automata gépek operátora.

SMD operator: surface-mount device.felületre szerelt eszköz

Mind a kettő gyári szalag meló.

Az SMD operátor figyeli a gépeket, hogy jól szereli-e rá a PCB (nyomtatott áramköri lap) felöletére az alkatrészeket.

Az SMT, meg maga a felöletszerelési tecnológia.

Ha valaki jobban tudja, szivesen várom a válaszát ide.

Gondolom már nem aktuális de azért leírom.

Az SMT, felületszerelt technológiát jelent. Az SMD maga a felszerelt alkatrész. Tehát a pontos az, hogy SMT operátor.

Ezt csináltam 6 évig. Semmi köze a gyári szalagmelóhoz. Elektronikai gyárakban a legjobb helyek között van. Nagyon szerettem csinálni.

Nos én nno alapból 80 000FT kaptam igaz hogy csak 8 órába de 4 műszakba dolgoztam:)

A smt operátor az egyik legbonyolultabb és legszarabb legkeményebb meló ami van a gyárba hiszen mindenki téged cs***tet a lusta mérnők, a kényelmes karbantartó aki úgy mozog mint egy lajhár de persze te ne írjál rá kiállási időt ,vagy a hasonlóan ráérős meos vagy minőségellenőr akire szintén nem írhatsz be várakozási időt de a te hibád ha mégis „futtatod „a sort. És akkor még ott van a szintén agyonhajszolt sorfeltöltő akitől állandóan kell valamit kérni mert mindig hiányzik valami alapanyag és mehet a stressz. Szóval egyszerűen mindenki tulajdonképpen téged hajt miközben semmit nem ért az egészből: A rém okos „finom tervezőkről ” ,mérnökökről már ne is beszéljünk akik totál felesleges szerszámozásokkal ,átállásokkal fárasztanak….

Szóval folytassuk tehát, megkapod a raktárból a paneleket:

Innétől fogva neked kell mindent dokumentálni /vezetni a tárazási listát ,selejt követési lista ,a műszak terv követése amiben vezeted a gépleállításokat ,karbantartásokat / tulajdonképpen egy részletes naplót vezetsz

Tehát megkapod az aznapi tervet a műszak vezető kezéből:

Ezen szerepel hogy aznap melyik soron milyen , milyen terméket fog gyártani és mennyit . Megnézed és be szerzed az átálláshoz szükséges anyagokat pl: elrohansz a nyomósablonért ,betöltőd a megfelelő forrasztó pasztát a nyomtatóba , ellenőrződ a ragasztógépet, beszerzed a kész vagy félkész lekönyvelt lapokat ,elkezdesz ha kell etikettezni /kinyomtatod barcodeokat és felragasztod őket a nyákra / átállsz a kemencével ,megnézed hogy megvannak e már a betárazott kocsik amiket betolhatsz a beültetőkbe  Nagyjából ennyi:

Aztán elindítod a sort : A „konvejorokbe” nálunk ilyen parasztosan mondta mindenki betöltöd a nyákokat amelyek bemennek a nyomatóba /ha kell alá kell támasztani a sablont/ ahol a sablon réseibe belekenni a szerkezet a anyagot. Utána a panel tovább megy és befut a ragasztóba ami a megfelelő pontokra felpöttyözi a pasztát a nagyobb alkatrészekhez. Ezután a sor konfigurációtól függően befut 1-2-3 vagy akár 4 beültető gép egyikébe  Ezeknél pedig remélhetőleg rendbe vannak a bemérések a tárazások, a fúvókák ,és ki van küldve a megfelelő program Ezekkel kell a legtöbbet szívni Nálunk volt olyan hogy próbagyártásnál szinte az összes kazettából /feeder /csupán egy kicsi szalag logót szinte egész nap mást sem csináltunk mint futatuk a sorfeltöltő hogy hol a megfelelő kodó tekercs meg utána táraztunk mint az állat miközben a a nagyon okos mérnökök kérdezték hogy mi megy ilyen lassan ,na erigyé’. Nagyon sokat tudnék még mesélni…

Ezután jönnek az optikai ellenőrzök amik tulajdonképpen egy speciális lámpával végig világítják és pozíció alapján csekkolják az alkatrészek helyezkedését és ha oké /és akkor is ha nem mennek általában az ember szarik bele hiszen mit lehet tenni / tovább mennek a kemencébe ahol a program alapján készre „sülnek” és jön a 2 optikai ellenőrzés Végre

Itt aztán ha baj van vele akkor hiszen nem pazarolunk jön az ügyes javító aki csupán az AOI adatok alapján kijavítja a hibásan vagy rosszul forrasztót alkatrészeket Sokan meglepődnének hány ilyen ügyesen forrasztott vagy akár lemosott és forrasztott lapot használnak mint későbbi tulajdonos . És persze folyamatosan ideges ha dolgozni kell hiszen az a te hibád ha neki munkája van hát persze Aztán lekönyveled és mehet tovább a kézi sorra aztán a teszterekhez és így tovább

Hozzáteszem ez csak egy ízelítő leírás csak azért hogy legyen fogalmad hogy ilyen kevés bérért mennyit kell dolgozni és mennyire sokat kell idegeskedni…

A legdurvábbak amúgy a mérnökök viselkedése volt akik fél egy milliós fizetésekért nagyjából mást sem csináltak mint arcosodtak és játszották a fejüket az agyonhajtott éppen hogyaa a szakmai minimál bér fölött v inkább az alatt kereső operátoroknak. És természetesen mindig nagyon haragudtak rád valamit történetesen kellett volna csinálni .ezzel megszakítani a netezést  Persze nem győztek néha magyarázkodni meg okoskodni hogy ez a munka sokkal nehezebb ám de persze mindenki tudta hogy a többségük még egy „nyomtatót” se látott közelről mielőtt elkezdték volna a munkát…

De álljon itt egy pár példa és mindenki döntse el maga mennyire korrekt az ilyen viselkedés:

Például mondjuk az egyik beültető állandóan eldobott egy nagyobb alkatrészt ,sebaj a megoldás kezdjétek el felrakni kézzel,ööö óké nagymester  A gép állandóan kiáll pipetta problémát jelez sebaj nagyjából 20 perc múlva odajön a méltóságos mééééérnööök úr majd fél órát agyal hogy mi a baj mire kiderül hogy screen aljára kellett volna lapozni mert nem dobott el pipettát a gép Persze ki volt a hibás hát természetesen te ,uyganmár miért nem szóltál? Vagy a gép folyamatosan kiáll mert nem vesz fel egy alkatrészt megint röpke 30 perc alatt kiderül hogy hibás volt a „terv” és feeder pozíciója rosszul volt megadva tehát mondjuk nem mellé volt rakva  És ki volt a hibás naaaa? Miért nem tűnt fel neked?

Kemény meló ez a javából kiváló műszaki érzékkel rendelkezőknek rém kevés pénzért.