Aki Nyugati országban dolgozik kicsit felsőbbrendűnek tartja magát?

Na, én inkább ezentúl eltitkolom mindenki elől, hogy kint dolgozom, ha ilyen megalázóan beszélnek azokról, akik saját erőfeszítéseiknek köszönhetően kint vannak.

Igen, sz.art is takarítottam, mikor hajón dolgoztam, és pont azért vagyok rá büszke, mert nagyon kevesen tennék ezt meg. Sokan nem lennének képeset sz.art takarítani, de én igen, nem esett le a gyűrű az ujjamról, mert nem voltam olyan beképzelt, kivagyi, mint egyesek: hogy micsoda? még hogy takarítsak? Az ilyenek nem is érdemelnek semmit.

Szerintem az igen is büszke lehet magára (nem beképzelt, másokat lenéző, ez nem egyenlő a büszkeséggel), ha a mai világban jó munkája van, fenn tudja tartani magát és a családját, akárhol is éljen, kint vagy itt.

Legyen magára mindenki büszke, aki felismerte a lehetőséget esetleg abban, hogy jó szakmát válasszon, nem félt belevágni valami újba esetleg külföldön.

Én is büszke vagyok magamra, és nagyon szerencsésnek érzem magam, mert jó szakmát választottam, és elmondhatom magamról, hogy már azelőtt van a szakmámban munkám, mielőtt végeznék az egyetemen. Ezt sajnos kevesen mondhatják el magukról, és nem nézem le őket, inkább sajnálom az egész országot, azért mert a fiatalok 90%-a kilátástalan helyzetben van, és örülök, hogy nekem szerencsém van, mert ez szerintem nálam a szerencsén múlott, nem azon, hogy mennyire terveztem meg a jövőmet felvételikor...

Annyiban egyet értek, hogy ha most felvételiznék az egyetemre, akkor tuti nem lennék mondjuk szociológus, bölcsész, vagy kommunikáció szakos. Ezekből annyi van, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük és előreláthatóan 5 év múlva sem lesz hiányszakma.

Én annak idején részben tudatosan választottam olyan szakmát, ami a statisztikák szerint benne van az első 10 legjobban keresett és legjobban fizetett között. Ennek ellenére évek óta nem kapok itthon sehol munkát.

Nem is azzal van a baj, ha valaki xart pucol. Hanem azzal, hogy mennyiért! Itthon pl sok esetben egy diplomás napi 10-12 óra munkával nem keres annyit, mint pl Németországban a minimálbér.

Itthon egy német minimálbérért szíves örömet takarítanám bárkinek a xarát.

Külföldön élek és én is azt gondolom hogy kimenni az országból nem érdem hanem döntés kérdése. Ahogy otthon maradni is.

Én csak azoknál tartom magam felsőbbrendűnek akik önmagukat tartják felsőbbrendűnek nálam mert ők otthon maradtak én meg "elárultam a hazát" meg "a könnyebbik utat választottam". Engem senki ne merészeljen lenézni azért emberhez méltó, élhető életet akarok élni szakadt-agyonmosott ruhák, "milyen kaját csináljunk a semmiből" dilemma és hóvégi kölcsönkéregetések nélkül. Tisztában vagyok vele hogy ők is jobb életet akarnak élni csak mindannyian máshol látjuk erre a lehetőséget. Legalább ebben ne akarna egymásnak ugrani a magyar...

Valaki azt írta hogy mi a könnyebb utat választjuk. Sok ember számára nincs olyan hogy könnyebb út meg nehezebb út hanem csak egy járható út van: ki az országból.

09:12

ezt az itthoni taníttatás-kifizetése című izé-bizét feledjük már el

az állami oktatás jelentős részben indoktrináció, agymosás, társadalmi kényszer

épp elég ezt elszenvedni…

+ azok kapcsán miért nem vetitek fel ezt a zseniális „vissza a pénzt” elképzelést, akik 4-5 millió forintos ráfordítással a funkcionális analfabéta szintig jutottak el!!! Ennyibe kerül 12 év „képzés” (képzés-tettetés…)

Több millió ilyen ember van kis hazánkban… Kb. a 18 éves lakosság 20-25%-a funkcionális analfabéta!!! Az idősebb korosztályokban se jobb a helyzet…

Állami oktatás = szent tehén

+ azokról se feledkezzetek el akik 7-8 millió forint ráfordítás után egyetemi diplomával utcát söpörnek…

Diplomás közmunkások-kiseperhetik vele...

hajdupress

2011-06-03 14:49

[link]