Nem találok munkát. Kezdek kétségbe esni. Mitévő legyek?

Raktárba, futárnak és gyárba mindig van felvétel.

Amikor olyan helyre jelentkezel ahol nem kérnek diplomát ne írd bele önéletrajzba.

Pár év tapasztalattal könnyebb lesz szakmába vágó munkát találni mint 0 kilométeresen még akkor is ha más területen dolgoztál.

Diploma után első munkának mentem egy évig komissziózni.

Ugyanebben a helyzetben vagyok én is, annyi különbséggel, hogy nekem még van munkám. De a cég döglődik és talán a következő évet kihúzza még valahogy, aztán szinte biztosan becsődöl.

Ha innét mennem kell, akkor nem találnék munkát. Van egy semmiétrő alap diplomám ("büfé szakos" fos), nincs releváns szaktudásom és emiatt a munka tapasztalatom sem ér semmit.

Anno próbálkoztam lelépni másik helyre, helyekre, de sehova nem kellettem. Instant kukázzák az önéletrajzom és ha jön is válasz az többnyire az lesz, hogy nem felelek meg a munkahelyi elvárásoknak... KOnkrétan az OPERÁTORI és sima raktárosi vagy bármilyen betanított szar melós elvárásoknak nem felelek meg szerintük.

A diploma letagadása jó opció lehet amúgy, viszont a lyuk érdeklni fogja őket ,ezt elhihetitek. Főleg ha az ember jó nevű középiskolában végzett, elég furcsa, hogy utána pont egy egyetemi alapképzési időnyi lyuk tátong az önéletrajzba. Erre bármilyen rtardált HR-es rájön elég könnyen.

"Akinek nincs munkája, annak napi 8 órában munkakereséssel kell foglalkoznia."

Így így! Nagy igazság! Sokan fél vállról veszik, alig foglalkoznak vele, pedig ha tényleg munkát keres valaki akkor munkanélküliként az a munkája, hogy napi 8 órát ezzel foglalkozik.

Cv, motivációs levél írás, kismillió helyre regisztrálás, rengeteg álláshirdetes átnézése simán elviszi napokig a 8 órákat. Aztán ha jönnek az interjúk akkor előtte az adott cégből is érdemes felkészülni. Pár mondatot tudjál mondani arról mit tudsz róluk.

Nagyon rossz pont ha semmit, mert csak jelentkezel összevissza hátha valahova felvesznek.

Ilyenkor mindegy is, hogy mit, csak vállalj el valamit, ami belefér az értékrendedbe. Minden más többnyire a kapcsolatokon múlik. Ott alakulnak ki a kapcsolatok, amik visznek előre, vagy máshová.

Takarítottam, majd kertészetben kapáltam. Utána vonalakat húzogattam egy irodában egy füzetben, majd kisegítő voltam egy másik irodában. Így kezdtem. Most olyan helyen dolgozom, ahova én ajánlom be az ismerősöket munkaerőnek. Nyilván előtte bizonyítanom kellett a rátermettségem, és folyamatosan képezni magam.

Kapcsolatrendszer...

Nem megy másképp, lehetsz te akármilyen szép és jó.

Éppen ezért a legrosszabb munkahelyemről sem jöttem el haraggal. Soha nem tudhatod, hogy mikor lesz arra a kapcsolatra egyszer szükséged.

Teljesen megértelek. Marketinges szakmával megyeszékhelyen sehova nem kellettem, mert pályakezdő voltam. Olyan ember kellett, aki már az első naptól önállóan dolgozik. Hogyan legyen tapasztalat, ha nem adnak esélyt? Ezzel ellehetetlenítenek sok embert.

Így olyan helyekre mentem dolgozni, amit mindig is utáltam, de kellett a pénz: recepciós, takarító, fürdőbe eladó. Reggeltől estig! Voltam közfoglalkoztatott is, hogy legyen valamennyi pénzem.

Aztán elegem lett, hogy nem csinalhatom azt, amit szeretnék. Jelenleg körmösnek tanulok, ha minden jól megy, munka mellett másodállásban fogok ev-ként dolgozni, ha meglesz a vendégköröm, akkor pedig főállásban. És akkor aztán kinyalhatja a s***em az összes proli munkáltató. (Akinek nem inge, ne vegye magára.)

Azért egy mérnökinfóval csak nem lehetetlen elhelyezkedni. Mennyire vagy hajlandó költözni/utazni? Mi a szakirány/specializáció? Milyen területen vagy jobb a kutyaütőnél, mi érdekel?

Én biztosan szakmán belül indulnék el, mégha nem is a szakiránynak megfelelő munkakörben (support, helpdesk) kezdve. Mellette elmélyedni a területben ami érdekel, fejlesztőként hobbi-projekt, üzemltetőként valami alapszintű szakmai minősítés megszerzése. Persze nyilván jobb lett volna ezt már a suli közben, de sosem késő.

"Minden más többnyire a kapcsolatokon múlik"

Nem kell, nekem sose kellett. Sőt, kifejezetten kerültem az ilyesmit mindig is.

Én nem tudom elkezdeni az egyetemet, nem tudom elkezdeni a vezetést, és valószínűleg lassan fél év után a fogszabályzót is lekell vetetnem, mert nincs munkahelyem.

Nagyon rossz érzés, de nem szabad feladni.

Kapcsolatok sokat számítanak a - baráti kapcsolatok. A többi szart se, nekem jelenleg a fodrászom előbb segített mint a családom. Tulajdonképpen le se szarják, hogy mekkora lemondással jár ez nekem. Amit annak idején megtudtam venni, most elkellett adnom.

De munkaerőhiány van ebben a szájbavert országban - vesszük észre.

Ne haragudj, de mikor 500-600 jelentkező van egy munkahelyre amit az nap tettek fel, az még is mire utal? (Pécs)