Munkaidőn kívüli ügyeletért kellene a munkáltatónak fizetnie akkor is, ha nem történik semmi, ami miatt be kellene menni ténylegesen dolgozni?

Éjszaka és hétvégén bármikor megszólalhat a telefon, hogy az ügyfélnél gond van és el kell menni megcsinálni. Ez nagyon ritkán történik meg, havi pár alkalommal. Beosztástól függően általában min. 1 hétig van egy személy ilyen helyzetben, hogy bármikor csöröghet a telefon és menni kell. Jó eséllyel nem fog csörögni a telefon, de azért ott van, hogy nem tud elmenni moziba, színházba, kirándulni; családi, baráti találkozóból bármikor felállíthatják; ha valamit ünnepelnek, nem ihat egy pohár pezsgőt; a kocsit nem tudja más elvinni a családból; de még egy bevásárlás is olyan, hogyha akkor csörögne a telefon akkor külön logisztika a családot hazavinni és időben az ügyfélhez érni,.... Igazából bármelyiket meg lehet csinálni, de nem nyugodt szívvel. Mindig ott van a háttérben, hogy lehet, most fog csörögni a telefon, időben odaérnék-e ha most csörögne a telefon, ebben a helyzetben milyen logisztikával járna eljutni (pl. akikkel vagyok ott tudom-e hagyni őket vagy mindenkit haza kell rángatnom, hazarohanni, átöltözés, mindent bepakolni a kocsiba, ami kell,....).