Csak én látom így ezt?

10-es: nálunk ugyanez a helyzet... A többség AKARJA a túlórát, mert csk úgy tudnak értelmezhető összeget hazavinni, ha a belüket is kidolgozzák. Imádnak szombatozni és 12 órázni, mert akkor magasabb is a fizetés.

Sokakat tényleg elzavarni sem lehet szabira, mert szarrá unnák magukat és inkább dolgoznak, még ha amúgy a melót sem szeretik különösebben.

"Szabadnak születik mindenki mégis belekényszerül ebbe a mókuskerékbe"

Nem kényszerül bele senki, csak vannak olyan emberek akik képesek tenni annak érdekében, hogy olyan életet éljenek amilyet szeretnének (mint például jómagam) és vannak olyanok akik nem tesznek semmit csak panaszkodnak és siránkoznak (mint például te).

Ha én teljesen 0-ról indulnék tegyük fel 30 évesen úgy hogy érettségivel sem rendelkezem, kb 5 év alatt biztosan eljutnék arra a szintre, hogy nettó 1,5 milliós legyen a fizetésem, később pedig még magasabb, mert én életképes, racionális és bölcs ember vagyok.

Kérdező, ülj le, vegyél elő egy lapot vagy nyiss meg egy táblázatot google docs-ban.

Egy oszlopba írd össze a probémáid, vágyaid stb.

Aztán mellé egy másik oszlopba fejtsd ki a reális ok-okozatot, majd a megoldásokat.

Ötletelj és legyen mindig több opció/terv.

Aztán sorba megvalósítod azokat.

Fókuszálj magadra, életedre.

Mindenki elkezdi valahol.

Szegény családból származom, javarészt toxikus alusisakos a családom egy része, dehát nem választhatjuk meg azt, hogy hova születünk. Ez van.

A gyermek felcseperedik, önálló döntéssel és tettekkel rendelkező egyed lesz.

Ahogy ez veled is megtörtént.

Tudatosítanod kell, hogy rajtad múlik az esetek többségében rengeteg minden. Kereshetsz utakat, mondhatsz igent vagy nemet, a tested szabad.

Az elméd vajon az?

Vendéglátóztam, gyáraztam is.

Nem a nyomort rögzítettem fejben, hanem azt, hogy mit akarok s mit nem.

Nem a pletykákkal foglalkoztam és csatlakohtam be felesleges lealjasodó semmilyen beszélgetésekbe, hanem elvonultam és koncentráltam magamra, ötleteimre, opciók kidolgozására, munka után vagy szünetekben vázoltam, informálódtam.

Pl alapanyagok, eszközök, adózási formák, mik kellenek a céljaimhoz.

Aztán a munka utáni szabad óráimat fixáltam, prototípusokat készítettem napi 3-4 órákban.

Jól haladtam, idővel felmondtam és főállásommá vált a jelen karrier.

Szóval ülj le és gondold át reálisan a jelent, céljaid, tervezz utakat ezekhez a célokhoz.

Mert mást nem tehetsz. Illetve tehetsz, de sodor az élet felfogással, minden másra mutogatva, hibáztatva magadat zárod be a tehetetlenek ketrecébe.

Mindent szépen lassan fokozatosan építs és ne félj.

Engedd ki az elméd ebből a jelen ketrecből, amiről írsz.

S igen nem könnyű, de ha az lenne, akkor mindenki boldog lenne.

Szerintem nyomorban éldegélni szarabb, mint jól megtanulni valamit, ami érdekli is az ember, aztán abban dolgozni, de mindenki saját sorsának a kovácsa.

Illetve szerinted azért, mert az ember tanul is valamit az miért egyenlő azzal, hogy közben meg nem barátkozik, sportol, meg olykor elutazik valahova?

Ha ezek összegyeztethetlenek a fejedben, akkor veled van a baj.

14: Tanulás nem zárja ki, hogy mellette van életed. Ha eddig azért nem lett érettségid, végzettséged, mert "rámegy a drága időd, amit bulival lehet tölteni", akkor magadra vess, hogy semmi pénzed és nem haladsz az életben.

Azzal viszont vigyázz, hogy senkit nem érdekel, hogy munkanélküli leszel, te fogsz szenvedni, nem mások! Éppen ezért átgondolnám a helyedben, mennyire is fontos tanulni, képezni magad és dolgozni, mert néhány jó év bulika nem ér annyit, hogy utána az utcán koldulj és éhezz.

Aki itt igazi gyerek, az te magad vagy kérdező.

Btw, 34 vagyok, ha ennyire érdekel.

Amit leírtam 13-as irományomban az pedig a nagy igazság.

Mindig jól osztottam be időmet.

Mindig volt és van időm mindenkire, aki számít. Az pedig alap, hogy 2 hetente hétvégéken kiruccanok párommal hosszú hétvégéket tartva, túrázva fürdőzve.

Ami sűrű időszak volt, az csak 3 év. 2 év inormálódás, prototípusok kivitelezése, marketing, üzletiterv stb.

Alapos felkészülés és kezdés.

S ennek köszönhetően lett sikeres és gyorsan felfutó vállalkozás az eredmény. 1.év nehéz volt, mert egyedül csináltam mindent, mert nem kis pénz kollegát fizetni.

Dehát egy magadfajta gyerek ezekkel nincsen tisztában.

2 kollegát alkalmazok, azóta full chill, a házunk első emeletén a műhely, iroda, hermetikus szoba, stb.

Nyugiban alkotunk, időmat magam osztom be és imádom, tudom tehetségemet kamatotatni.

Értelmes ember pedig tudja: a tanulás számtalan formában van jelen. S nem csak az iskolapad létezik.

Viszont van egy réteg, akiknek nagyon elkell az iskolapad, mert szegények agyi kapacitása kritikán aluli.

Akik pedig jobbak azoknak nagyobb fejlődés.

Tanulni lehet videókból, irományokból, mások történeteiből, ellesni másoktól/mesterektől technikákat, alapanyagokat stb.

A buszon utazva, ha van idő, akkor is lehet kihasználni hasznosan azt.

Vagy pl amikor felváltva vezetünk mi az anyós ülésben ülve informálódunk, olvasunk, vagy az adott alapanyag kémiáját, tulajdonságait nézzük, tanuljuk stb.

Az, hogy te semmirekellő vagy és értelmetlenül van kitöltve az életed, arról nem mi tehetünk.

Nyafizhatsz és bújhatsz "szánakozó" álarc mögé, ám a valóság az, hogy:

Üdv az életben, ideje felébredni!

Legbelül magadat szánod, hogy hol tartasz.

Sok hozzád hasonlóba lehet botlani.