Csak én látom így ezt?

Agymenes es hiba keresese mindenbe csak nem magadba.

Most hogy van chatgpt kb trivialis hogy informatikat tanulj, programozo nem leszel, de ha manualis/automata tesztelo barmikor lehetsz. Ott meg van lehetoseg a fejlodesre boven. Csak tanulni kell hozzá, a sult galamb nem fog a szadba berepulni. Inkabb az a baj hogy mint te is sokan abban a hitben vannak hogy panaszkodassal es picsogassal barmit elerhetnek. Nem. Ko kemeny munkaval fogsz egyrol a kettode haladni.

Nekem is csak egy erettsegim van, contractorkent dolgozok kulfoldi cegnek tesztmernokkent olyan fizetesert amit a hazai informatikusok 99 szazaleka sose er el. Annyi a titok hogy nem rinyalni kell hanem ko kemenyen tanulni

A diakhitelt utolag kell fizetni, sokaig minimalis reszletekkel. Addigra mar kijartad az orvosit es jo esetben az atlagber felett keresel valamelyik korhazban.

Ahogy ha valami its szakmat tanulst, jo esetben mar egyetem alatt dolgozol es kevesebb hitelre van szukseged.

Szoval az agymenesed mar itt elbukik. Szazaval jonnek ki az egyetemekrol olyan fiatalok ahol a szulok minimalisan max kajaval tudjak segiteni a gyerekuket, vagy meg annyival sem.

Ismerosomnek semmije nem volt, semmi segitsege se szulok se senki altaln, diakhitel + egyetem es hetvegeken mindig dolgozott beugroskent. Olyan rossz laptopja volt hogy a hazifeladatokat alig birta megcsinalni rajta, percekig ment a compile. Most boven millio felett keres programozokent.

De ennel ezerszer konnyebb anyuci szoknyaja alatt a vilagot hibaztatni azert amin tudnal valtoztatni de nem akarsz...

Az ember akármilyen környezetbe is születik, a saját boldogulása érdekében önmaga tehet a legtöbbet. Nyilván van, akinek könnyebb, van, akinek több a segítsége, de másokat vagy a körülményeket okolni a saját sikertelenségedért az csupán óvodás hiszti.

Ha nem tetszik a helyzet, változtass rajta! Mindig van hova fejlődni. Mindenkinek más az útja és nem könnyű megtalálni, de nem is lehetetlen.

Én is évekig csináltam olyan munkát, amit nem szerettem. Kábeleket húztam be, kúsztam az asztal alatt, hallgattam az ügyfelek agyament hülyeségeit.

De volt egy célom. Munka mellett levelezőn megcsináltam egy egyetemet. Közel 20 évbe telt, de sikerült elérnem a célomat.

Most imádom a munkámat. Felkelek reggel, megsétáltatom a kutyát, aztán 8 körül leülök otthon a géphez és megcsinálom az aznapi melót. Átlag 5-6 órát dolgozok naponta és nettóban 3000 Euró körül van a jövedelmem.

Te mit tettél eddig a saját boldogulásodért?

Nyilván egy baromság és az emberi természettel eléggé ellentétes a heti 5-6 nap akár 10-12 óra robotolás egy helyen, de azért gondolj abba bele mennyivel könnyebb a mostani ember élete mint akár csak 50-100 éve.

A sok kényelmi funkciót valamiből fenn kell tartani, ráadásul így manapság az ember nincs rákényszerítve arra, hogy mindenhez értsen, mindent maga csináljon meg.

Anno a paraszti világban szinte mindent maguknak oldottak meg a legalapvetőbb dolgokat is. Nem volt vezetékes víz, nem volt csatorna, ha szomjas voltál ki kellett menned télen, nyáron a fagyba vagy hőségbe és a kútból húznod kellett magadnak, neked kellett megtermelned az élelmiszert, aztán ha elvseszted szar ügy, nem volt mit enned. Ha lebetegedtél és nem tudtál dolgozni a földeken ,nem tudtál felkelni az ágyadból sem (márha volt), télen megfagytál, vagy ugyanúgy éhenhaltál.

Manapság "csak" dolgoznod kell attól függően hogy hova mész, mihez értesz pénzt kapsz a kétkezi munkádért és/vagy a tudásodért, van ellátórendszer, elmehetsz szabadságra, táppénzre, felmondhatsz, kereshetsz másik helyet, tanulhatsz más szakmát, kipróbálhatod magad szinte abban amiben akarod.

Nem fogsz belehalni egy tüdőgyulladásba, ha nem tudsz kikelni az ágyból hívhatsz segítséget, rendelhetsz kaját magadnak, kényelmes, fűtött otthonod lehet, ahol elérhető az emberiség teljes tudásanyaga (internet).

Nyilván a mai világnak is megvannak a maga szarságai, az elidegenedés, a kilátástalanság érzése, a társadalmak felhígulása és felbomlása, a hagyományos értékek megszűnése, az izoláció, de attól még jóval kényelmesebb az élet mint régen és több a lehetőség akár a legszegényebbeknek is.

A többségnek igen is jó, hogy van valaki aki megmondja, hogy mit tegyen.

Nálunk pl csak én kampányoltam a túlóra ellen, a többség örömmel vállalta be, mert "úgyse tud otthon mit csinálni". volt olyan akit konkrétan ki kellett írni szabira, mert magától nem vette ki, mert "otthon üljön egyedül az üres lakásban?"

Az ilyen emberek nem akarnak szabadságot, és rengeteg ilyen van. lásd bármilyen műszakot előírhatsz, 12 órástól 3 műszak, folyamatos műszak biztos, hogy fogsz találni rá embert.

Azok akik szabadságéhesek, ők nem rohadnak ilyen helyeken, hanem megtalálják a módját, hogy 3-4 óra munkával az átlagfizetés többszörösét keressék meg és a maradék időben azt csinálhassák amit akarnak. Lehetőségből szerencsére rengeteg van a számunkra.