Akik úgy beszélnek a pénzkeresésről és a sikerről, mint valami tuti, garantált recept és csak tanulás meg szorgalom kell, azok mégis hogy gondolják ezt?
Mert nekem ilyen tipikus "miért nem esznek kalácsot" emberek egytől-egyig, akik nem veszik egyáltalán figyelembe vagy alaposan elbagatellizálják a saját hátterüket, a saját életükben lévő számos kisebb (akár legapróbb, de jelentős) és nagyobb segítségeket, támogatásokat, a szerencsefaktort és minden mást.
Aztán a magas lóról köpködnek lefelé, hogy te meg te meg te miért nem vitted valamire...
És mielőtt elmenne más irányba az eszmecsere, NEM azokra a szintén tömegekre értem, akik juthatnának valamire, de elherdálnak akár egy saját lakást vagy évekig, évtizedekig rinyálnak egy szar munkahelyen vagy a saját démonjaikkal szintén egy fél életen át nem küzdenek meg, pedig tálcán kínálkozna egy előléptetés vagy csak annyit kéne belerakni munka mellett egy induló vállalkozásba, amennyit bőven elcigarettáznak vagy elbulikáznak.
Hanem arról, mikor a pénz a legszűkösebb erőforrás, mikor életedben nem kerestél nettó 217 ezernél többet, azt is túlórákkal, mikor nem adod fel, csak már felőrlődsz a sokadik "akár" meg "x idő után" ajánlatokba, amikor kezdetben az álláshirdetés szépnek hangzik, de aztán ugyanazok a klisék és csak az idődet rabolják.
válasza:Lehet már este van ilyenkor vagy én vagyok a fogyatékos, de ez már megint mi? Mik ezek a szófordulatok? Miért nem lehet összeállítani egy normális, értelmes, kohéziós szöveget? Ez megint ilyen "ideböffentek valami összefüggéstelen hányást, ami épp eszembe jut" kategória. De próbálok válaszolni, ha sikerült értelmeznem.
Kezdjük ott, hogy hol laksz? Zsákfalu vagy nagyváros?
Zsákfalu: költözz el. Keveset keresel, húzd meg a nadrágszíjat, spórold össze a kaucióra valót, irány a nagyváros. Keress egy főállást, mellette pedig egy mellékállást. Ha a kettőből nem szedsz össze legalább 400-at, akkor valamit nagyon rosszul csinálsz. Közben próbálj tanulni, képezd magad.
Nagyváros: ugyanez, csak már eleve ott vagy. Irány a másodállás és gyűjts pénzt, gyűjts kapcsolati tőkét is. Lehet ki kell mozdulni a komfortzónádból, de szerintem nem írtam le semmi megvalósíthatatlant. Nem írtam, hogy nyiss vállalkozás vagy legyél programozó vagy menj külföldre. Nem látom, hogy ezekből mi nem megvalósítható.
válasza: válasza: válasza:2-es: a szüleinket nem mi választjuk meg, az intelligencia pedig genetikán múlik. Szóval ha alapból szar lapokkal indul valaki akkor az nem az ő döntése.
Ne csináljunk úgy mintha nem számítana ez semmit és MINDEN a mi hibánk, minden sikertelenség a saját magunk gyökérsége miatt van.
Roahdtul nem igaz ez, a legtöbb dolog azon múlik mit öröklünk a felmenőinktől (külső, belső és vagyon terén egyaránt), milyen lehetőségek jönnek szembe és mennyire vagyunk szerencsések.
Valóban lehet változtatni és küzdeni, de a legtöbbeknek ez nem jön össze és sokszor egy-egy elhamarkodott döntés is romba döntheti valakinek az egész életét. EGy rossz, elhamarkodott házasság, felelőtlen hitelfelvétel, kezesség vállalása, rokon, családtag, haver, ismerős kisegítése stb.
Egy hirtelen jött betegség, baleset, mind mind rajtunk kívülálló dolgok.
válasza:#4: Írtam, hogy van akinek könnyebb, van akinek nehezebb. Akinek nehezebb, annak több munkát kell beletenni, de ugyanúgy elérhető bármi, ha valóban akarja. Pontosan nagyon jól tudom a saját példámból, meg tökéletesen látom a környezetemben is, hogy mi a különbség a sikeres meg a sikertelen emberek között. Az akarat és a cselekedet a különbség, nem a háttér.
"sokszor egy-egy elhamarkodott döntés is romba döntheti valakinek az egész életét. EGy rossz, elhamarkodott házasság, felelőtlen hitelfelvétel, kezesség vállalása, rokon, családtag, haver, ismerős kisegítése stb"
Ezek közül melyik nem a saját döntésed?
Valóban nem írtál ilyeneket. Ez megvalósítható, csak hogyan tovább? Keresel két állással, élet nélkül 400-at és ha nagy szerencséd van, akkor nem "olcsó húsnak híg a leve" és nem kényszerülsz 300 kilót kifizetni egy albérletért azért, hogy olyan hihetetlenül luxus kiváltságokat élvezz 2 állás mellett, hogy
- viszonylag csendes, nincs óbégatás - ennek akkor látod felbecsülhetetlen értékét, ha legjobb esetben is max 6 óra alvásra lövöd be magad, hogy tudj jó esetben csak koffeinnel üzemelni a két állás miatt.
- nem vakargatod magadról éjjel az ágyi poloskákat (akkor sem, ha valamelyik falszomszédból jön, de persze vagy te fizeted az értelmetlen irtást mert a gócpontból újra szaporodnak, vagy vitatkozol még egy sort - két állás mellett - Mari nénivel, hogy "nem, aranyom, rosszul gondolod, nincsen itt ilyen rovar. Ha pedig igen, azt biztosan te vitted oda"
- viszonylag stabil, nem jelenik meg éjjel a bérlő, hogy kirakta őt az ura/asszony, igyál vele, vagy jön xy rokona, de aztán mégse jön, de aztán mégis jön, de már ő se tudja igazán.
Szóval ezeket a problémás eseteket próbálod elkerülni, így marad a piaci ár, akkor meg marad mondjuk havi 100, 2 állás mellett, úgy, hogy éppen minimális összegből kihozod a kaját (két állás mellett ez is buli, mert tingli-tangli home officeban akár főzőcskézni is van időd, munka mellett már nehezebb.
És akkor 2 állással havi 100-at le tudsz tenni, 1 év alatt 1,2 millió, 10 év alatt 12, 30 év alatt, ha addig
- nem szűnik meg egyik állásod sem
- nem betegszel le.
- nem kell költöznöd az addigi albérletből vagy maximum jobb helyre.
és így tovább, akkor tudsz venni egy garzonlakást.
Utána már van olyan döntési szabadságod, hogy robotolsz-e még két állásban és már 300-at tudsz letenni vagy elutazni, stb. vagy inkább pihensz kicsit és ugyanott vagy, de már csak 1 állással vagy jó esetben részmunkaidővel.
Családod nem lett, élni nem éltél, feláldoztad a fiatalságodat.
válasza: válasza:Akiknek sikerült valamit elérnie, azoknak arról van tapasztalatuk, hogy lehetséges. Igazolja őket, hogy nekik sikerült és arról vannak tapasztalataik, hogy őket mik segítették hozzá.
Nincs rá garancia, hogy ami náluk működött, az más körülmények között, máshogyan élő embereknek is sikerül, de valószínűsíti, hogy más számára sem teljesen lehetetlen.
Akiknek nem sikerül elérnie ezeket a dolgokat, azoknak csak arról van tapasztalatuk, hogy nekik nem sikerült. Ez viszont nem igazolja azt, hogy lehetetlen volna, csupán azt, hogy ahogyan az illető eddig próbálta, úgy nem sikerült neki. Ez alapján egyedül azt lehet valószínűsíteni, hogy ha az illető ugyanúgy próbálkozik továbbra is, az valószínűleg nem fog eredménnyel járni.
Ahhoz, hogy változzon az elért eredmény, valami másnak is változnia kell a bemeneti oldalon.
Ez így a formális logikából levezetve ridegen, részvéttelenül hangzik. Sőt az is. De ettől még ezek rideg tények. Nagyon sokan élnek kedvezőtlen családi, anyagi, egészségügyi és egyéb körülmények között. Nem csak ma, hanem évezredek óta. Akiknek a körülményei rosszabbak, azoknak több és nehezebb kihívással kell megküzdeniük. Nehezebb dolguk van és egyáltalán nem biztos, hogy képesek olyan sikeresen venni a számukra nagyobb akadályokat, mint mások.
Viszont ettől még a tények tények maradnak. Attól, hogy valakinek nehezebb körülményei, rosszabb adottságai vannak, még ugyanazokat az akadályokat kell leküzdenie, mint másoknak. Erre az egyetlen lehetőség, hogy keményebben küzd, többet tesz érte és még többet belead, hogy a számára kedvezőtlenebb feltételek ellenére is elérje, amit lehet.
Lehet, hogy nem lesz képes ugyanannyit elérni, mint mások jobb körülmények közül indulva. De ha küzd és mindent belead, akkor még mindig többre tudja vinni önmagához képest, mint akkor, ha meg sem próbálja, csak beletörődik a helyzetébe és nem próbál fejlődni és javítani a helyzetén.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!