Fogyasztásnövelést szeretne a kormány, ahhoz nem kéne megnyomni előtte béreket?

“aki ebben a pillanatban home Office-ban otthon éppen índítja a mosógépét.”

Ha a versenyszférában foglalkoztatott, akkor az azt jelenti, hogy a vállalatnak tud otthonról értékes szolgáltatást nyújtani akár úgy is hogy közben mosógépindításra is van ideje. A versenyszféra képes egyedül tükrözni a termelékenységet, minden piaci áron kel el. A közszféra ezt a mechanizmust hamisítja és torzítja a gazdaságot egy olyan szegmenssel, amiért önszántából senki nem fizetne pénzt. Ez egy fontos különbség a kettő között.

Jó akkor leegyszerűsítem neked, hogy lásd, te nem értesz valamit.

A gazdaságban van kezdetben 2 szereplő: Ádám és Éva. Ádám megtermel és szolgáltat mindent, amire Évának szüksége van, és Éva megtermel mindent, amire Ádámnak szüksége van. Ők cserélnek és jólétben élnek. Ők a versenyszféra.

Jön a Kígyó. Ő azt mondja nekik, hogy mostantól a terményeik és szolgáltatásaik 60%-át neki nyújtsák, mert ő az állam, és ha nem teszik, akkor kiirtja őket. Amit ő ezért nyújtani tud, hogy adminisztrálja nekik >hivatalosan< hogy mennyi a teljesítményük és mennyit fizettek be. Hivatali dolgozóként munkát végez így megérdemli a jussát. A Kígyó szeretné növelni a fogyasztást a gazdaságban, úgy dönt, hogy megnöveli a közszférában a béreket. Mostantól Ádám és Éva a terményeik 70%-át be kell szolgáltassák, így a kígyó felzárkózhat végre a versenyszférához, többet is tud fogyasztani.

Amit te leírsz az nem a közszféra. Itt te valami állam által tulajdonolt cégnél dolgozol, ami a piacon versenyez (jó esetben). Ha nem az állam lenne a tulajdonos, hanem egy magánszemély, ugyanígy működne.

Amiről én beszélek az az állam által fenntartott öncélú bürokrácia, annak fedezetlen pénzelése hitelből (pénznyomtatásból), amelynek törlesztése jövőbeli adóemelésekből történik a versenyszféra (és annak jövőbeli fogyasztásának) terhére.

Mint említettem: “állam által fenntartott öncélú bürokrácia”

Azt kell megvizsgálni, hogy piaci alapon is működne-e a szolgáltatás, azaz tényleges szükséglete támad a fogyasztóknak vagy termelőknek, vagy pedig arról van szó, hogy az állam valamilyen törvényi kényszerrel idézi elő a keresletet, vagyis gyakorlatilag adóztat.

Hogyha piaci alapon is működő szolgáltatásról van szó, azaz tényleg cégről, vállalatról beszélünk, akkor mindegy, hogy állam, vagy magánszemély tulajdonolja a céget. A szolgáltatások ára a piactól függ, a kereslettől és kínálattól.

Ha ez a tevékenység valamilyen törvényi előírás betartása miatt rendelendő meg és csak egy állami hivatal végzi el a feladatot, központilag meghatározott áron, akkor öncélú bürokráciáról beszélünk, ami de facto egy adó. Az ilyeneknek nincs gazdasági haszna, mert ha lenne, nem lenne szükség a törvényi kényszerítésre. A hasznos dolgokat önként szokták megrendelni a gazdasági szereplők.:)