Akarsz olvasni szörnyűséges történetet a mai magyar munkaerőpiacról?

Első rossz tapasztalatom egy betegsegítő egyesületnél volt, ahol az elnök (főnök) levette saját részre a fizetés 1/3-át, ezért állítólag utaztatott minket céges busszal, ami nem volt igaz, mert tömegközlekedéssel utaztunk a telephelyre. Utána a pofámba vágta, hogy mivel ő látássérült, ezért a belvárosban kell, hogy lakást vegyen – amivel tulajdonképpen megmagyarázta, hogy mire kell neki a pénz, amit úgy gondolt, hogy ezért jogosan vett el. Második rossz tapasztalatom egy nagy multinál volt, ahol ért szexuális zaklatás egy középvezető részéről, és csak azért mert írásban panaszt tettem, hogy sokkal nehezebb munkát végeztetnek velem, mint a többiekkel, ezért megtorolták és megaláztak szinte napi rendszerességgel, nőnapi ajándékot nem kaptam, nem akarták az óraszámomat emelni 8 órára, pedig az összes többinek emelték, próbálták ledegradálni a munkámat, amit egyébként kitűnően végeztem el, referenciát nem adtak a munkám tényleges minőségéről, amit peres úton is próbáltam kikényszeríteni (egyéb ok miatt megszűnt a per). Ennél a cégnél besúgók is voltak, a régi dolgozók 2/3-át már menesztették a cégtől, de ezek a besúgók mind ott maradhattak és a mai napig végzik tevékenységüket. A harmadik helyen az egyik dolgozó kicsinált de a főnök aki egy végtelenül irigy, rejtetten rosszindulatú nő volt, nem állt mellém, pedig többször kértem rá, hogy segítsen nekem. Ezért felmondtam azonnali hatállyal. Erre úgy tett a cég mintha marasztalni akarnának és felajánlották hogy áttesznek másik telephelyre, de aztán jött egy telefon és a cég egyik ügyintézője megrágalmazott olyan dologgal amit nem követtem el és úgy tett, hogy az új telephelyen már senki nem akar velem dolgozni. Úgyhogy tartottam magam végül a felmondásomhoz. Egy másik dolgozót is kicsinált a cég, aki kiállt mellettem és ezt nem nézték jó szemmel. A negyedik helyen sokáig értékelték a szorgalmas munkámat, sőt plusz szabadnapokat is kaptam, mert nehéz volt a munka. Viszont amikor már látták hogy nem bírom a munkát, akkor jött a fekete leves, mert rövid idő leforgása alatt többször megaláztak – mondván, ha már nem bírom a munkát és egyébként is készülök el a cégtől, akkor ne is akarjak majd oda visszamenni és felvetetni magam, ha hirtelen munka kell és nem találok más állást. Nagyon mocskos dolgokat műveltek, úgyhogy azonnali hatállyal mondtam fel. Ezek után én már nem tudok bízni se az emberekben, se a munkáltatókban, mert a mai magyar munkaerőpiacon ezek a dolgok meg vannak engedve és mivel a magasabb beosztású embereket nagyon jól megfizetik, ezért ők minden aljasságot képesek a pénzért megtenni. A jog pedig nem védi a kisembert, mert a jog nem az igazságot keresi, hanem a jogszerűséget. És ezeket a dolgokat sajnos nagyon nehéz bizonyítani, sokszor a cég dolgozói sem állnak ki a munkatársuk mellett, akár az is előfordulhat, hogy hamisan tanúskodnak ellene. Sajnos ilyen mocskos világot élünk és a mai magyar kormány tudtával és beleegyezésével, szorgalmazásával történnek ezek, mert úgy alakították ki a jogrendszert, hogy a munkáltatóknak kedvezzenek. Ezek miatt végtelenül el vagyok keseredve és sajnos a sok nézeteltérés miatt, ezek a főnökségek azt is elérték, hogy hasonló munkára ne is vegyenek fel, mert körbetelefonálták a hatáskörükbe tartozó cégeket, hogy ez a nő „veszélyes”. Mivel nekem is meg kell élnem valamiből és nem áshatom el magam a föld alá, ezért próbálkozom olyan cégeket találni, ahol tiszta lappal kezdhetek. Sajnos csak alacsonyabb végzettséget igénylő munkakörben találok munkát, ebben se vesznek fel mindenhova. Ha valakit érdekel a történet, írjon üzenetet és mesélek még! Megérne egy misét a nyilvánosságra hozatala.