Az 1990-es évek második felében, ill. a 2000-es évek elején miért nem volt az akkori magyarországi egyetemistáknak (főleg a nem budapesti egyetemeken tanulóknak) kialakítva olyan gyakornoki rendszer, ami jelenleg van?

A gyakornoki rendszer valójában csak egy formalitás, munkaügyi, adózási szempontból külön kezelendő kategória. A cégeknek kedvező elsősorban ez a foglalkoztatási forma, mert minimalizálhatják vele a kiadásaikat. Pl. gyakran Msc tanulmányokat folytatókat is gyakornokként foglalkoztatnak, a bérezésnek nem kell elérnie az alapdiplomának megfelelő szintet. Továbbá a gyakornokok nem számítanak bele az alkalmazotti létszámba, ez a munkáltatót terhelő adók szempontjából további kedvezmény lehet (ami részmunkaidő esetén éleződik ki).

"A mai magyar egyetemisták eléggé el vannak kényeztetve a 20-25-30 évvel ezelőttiekhez képest."

Ezt semmiképp nem gondolnám. Valójában évről-évre nő az egyetemi hallgatók száma, és persze a végzettek száma is. Jónéhány szakterületre leszűkítve is érvényes ez a tapasztalás, pl. a mérnöki területek tipikusan ilyenek. Ennek az lett az eredménye, hogy a cégek, vállalatok kimondottan megválogathatják a gyakornokaikat az óriási jelentkezés/létszám miatt (olykor esetleg "röghöz is kötik", vagyis a korábban jól kialakult kereslet-kínálat egyensúlya megbomlott. Még nem látjuk tisztán ennek a hosszabb távú hatását, azonban az első jelek már most is azt mutatják, hogy a diplomázottak egy jelentős hányada számára nem kínálkozik a végzettségének megfelelő álláslehetőség, így ugyan papíron mondjuk mérnöki posztot tölt be a munkavállaló, ugyanakkor a munkaköri leírás és a munkahelyi feladat inkább egy technikusi szintet tükröz, természetesen egy ennek megfelelő, lefojtott bérezéssel.

Érdemes megfigyelni egy hasonló "szinteltolódást" a középiskolai oktatási rendszer átalakításában is. Első ízben a Bolognai rendszer bevezetésével egyidejűleg a kétszintű érettségi rendszer került megalkotásra. Innentől kezdve átalakult az érettségi fogalma, a régi rendszerhez képest szinte mindenkinek lett, míg az emelt szintű változat -immár közel 20éve sem- váltotta be eredeti célját, miszerint ez helyettesíti majd az eltörölt korábbi egyetemi felvételi eljárást.

Második ízben, néhány éve, a szakiskolákat átnevezték szakközépiskolává, a szakközépiskolákat szakgimnáziummá, néhány, technikum keretében oktatott szakmai képzést pedig áthelyeztek az egyetemek "nulladik" évfolyamára (korábban 5-el kezdődő OKJ-s tanfolyamok).

Hát szóval így állunk, az élet nem egy habostorta, jól meggabalyították az egész rendszert (és nem feltétlen egy pozitív irányba) bár csak néhány főbb aspektusra világítottam rá, bizakodom, hogy a témában kevésbé járatos olvasó is belátja hogy nem minden olyan szép, amilyennek első blikkre tűnik.