A Kádár rendszerben az egyetemistáknak nem kellett albérletben lakni, mert volt kollégium?

Sajnos tényleg tele vannak a kollégiumok kelet Magyarországi egyéni vállalkozó apukák gyerekeivel, akinek a szülei tehetősek, de persze magát minimálbérre jelenti be, az asszony meg háztartásbeli.

De a Kádár korban sem jutott mindenkinek kollégiumi hely. Anyám 2 félév után kapott a kiváló tanulmányi eredményei miatt. De utána is csak kollégium igazgató közben járására maradhatott, mert már akkor is hasonló volt a helyzet. Szülei tanárok voltak papíron jónak számító keresettel, de ha a maszekoló kőműveshez vagy autószerelőhöz viszonyítjuk, máris csak papíron kerestek jól, valóságba az átlag alatt.

Nagyon egyetemfüggő volt.

Pl. a Műegyetemnek nagyon jó volt a kollégiumi ellátottsága. Minden karnak külön, hatalmas kollégiumi épülete volt. Sőt, az 1990-es évek elejétől, amikor divat lett egyre több diákot felvenni és menet közben kirúgni őket, a kollégium bérelt albérleteket, ahol kollégiumi díjért lakhattak az egyetemisták. Természetesen ezek is a Műegyetem közelében voltak, kiváló helyeken.

Ezzel szemben pl. az ELTE-n nagyon rossz volt a helyzet. A Budaörsi úti koleszbe befért, aki befért, de ez is elég messze volt az egyetemi épületektől (BTK és ÁJK: Ferenciek tere közelében, TTK: Astoriánál). Akinek ott nem jutott hely, volt esélye a Nagytétényi úti koleszbe bekerülni. Ez a mostani Campona bev.központnál van Budatétényen. És akkor még alig volt a Petőfi hídnál ELTE egyetemi épület, a legtöbb ott volt, ahol az előbb említettem. És sokan oda sem jutottak be.

Arról ne is beszéljünk, hogy a kollégiumok állapota, felszereltsége, a szobában egy lakóra jutó négyzetméter - ezek alapján koleszosnak is sokkal jobb volt lenni a Műegyetemen, mint az ELTE-n. Jelzésértékű, hogy az ELTE nagy kollégiumai eredetileg munkásszállónak épültek, míg a Műegyetem kollégiumai kollégiumnak.