Miért azt a szakot/szakmát választottad, amelyiket?

Földrajz szakon végeztem, de rohadt nagy időpocsékolás volt az egész. Azért mentem erre a képzésre, mert logikusan ebből voltam jó középsuliban, ebből érettségiztem meglehetősen jó eredménnyel.

Szóval ha akartam volna sem tudtam volna más képzést választani. Pár dologhoz még jó a földrajz, de limitált azért a választék.

Szüleim pedig mindenképp azt az utat szánták nekem, hogy középsuli+egyetem. Emlékszem a mai napig, ahogy apám mondja, hogy szerinte a munkaerőpiacra már belépő egy diploma megléte...

Ekkora idiótaságot. Inkább mentem volna l mai fejjel dolgozni egyből középsuli után, és annyival több pénzem lenne ma.

Az a baj én ráadásul 8 osztályos gimnáziumba jártam, tehát egészen kisgyerekként "elrendeltetett", hogy nagyjából milyen lehetőségem lesz.

Egy 18 éves gyerek sem tudja, hogy nagyjából mi akar lenni és mivel akar foglalkozni, akkor egy 10 éves honnét tudná?

Igazából mások rossz döntései miatt vagyok szar helyzetben. Van egy értéktelen diplomám, amivel semmit nem lehet kezdeni, csak inkább hátrány minden téren, mint előny.

Mérnök lettem mert már gyerekkoromban is imádtam apumnak besegíteni a mosógép/tv/autó/akármi szerelésben.

Imádom mai napig is a választásomat.

Mérnökinfót végzetem.

Akartam egy szakmát, ahol garantáltam magas a kereset és könnyű a munka és ha későbbiekben vállalkozást akarok indítani, akkor pedig lehetőségem legyen rá.

Nekem a programozás volt erre a válasz, hiszen sztereotipikusan magas a fizetés és ha bármilyen üzleti öltetem van, akkor szabadidőmben le tudom programozni majd.

Szerintem ez bevállt. Alkalmazotti viszonyban vagyok, elég jól keresek és lényegében napi 4-6 órát dolgozom home officeban, de ha izgalmasak a feladatok van, hogy 10 órát.

Eleinte nem tudtam semmit a programozásról. Egyetemen találkoztam vele és megszerettem. Meg szerintem jó is vagyok benne, így nekem bevállt.

Mert ez érdekelt mindig is.

Aztán az egyetem alatt szépen csiszolódott, hogy pontosan melyik szakirány lesz.

Bejött, nagyon is

Még akkor a KÉK KÖNYV és a nyílt napok voltak az információforrás.

Én tájékozódtam amennyire lehetett, mit lehet majd vele kezdeni és elkértem a tantárgylistát is.

Valamint pályaválasztási tanácsadóba is mentem.

Végül az döntött, melyik volt a legérdekesebb, legélvezetesebb tantárgylista.

Nem bántam meg, megőrültem volna, ha nem kerülök képbe ezekből a témákból.