Melyik foglalkozás élősködik leginkább a társadalmon?

Itt csak azok a szakmák kerülhetnek szóba, ahol az emberek vagy közvetlenül az államtól kapják a pénzüket (ld. politikus), vagy valamilyen jogi okból kifolyólag kötelező igénybe venned az illető szolgáltatást (pl. ügyvéd ingatlan vásárlás esetén).

Ugyanis lehet, hogy szerinted egy programozó vagy egy építési vállalkozó sok pénzért nem teremt annyi értéket, mint például egy tanár, de ezeknek az embereknek a munkája pont annyit ér a társadalomnak, amennyit kapnak. Hiszen nem ők maguknak határozzák meg a jövedelmüket, hanem annyiért dolgoznak, amennyit mások (a társadalom) képes és hajlandó kifizetni nekik. Nyilván ez arra vonatkozik, aki ténylegesen a piacról él meg, nem pedig abból, hogy a gyerekkori jóbarátom befolyásos ember, és minden istenverte közbeszerzést én nyerek meg. A példa természetesen fiktív.

Ez ugyanaz a példa, mint hogy miért keres egy sztárfocista évi több tízmillió eurót, mikor bármelyik orvos, aki életeket ment, ennek a tört részét (se) kapja... pedig egy élsportoló értékteremtése is megkérdőjelezhető legalább annyira, mint az általad felsorolt példák. Azért keres ennyit, mert az ő munkája ennyit ér másoknak.

Papíron közgazdászként mondom hogy a jogi, pénzügyi szabályozások túlbonyolítottsága az élősködők melegágya, legnagyobb élősködők akik ezt a habot verik, azaz kvázi jogszabályokat sugalmaznak, bonyolítják és bonyolíttatják a szabályozást, majd a túl nagyra növekedett adminisztratív tervekbe épphogy nem belerokkanó vállalkozásoktól beszedik a sápot.

A politika ehhez maximum asszisztálni tud, néha egy-egy nekilendülésben egyszerűsít, aztán ugyanabban az évben bejön még 26 féle újabb adó, és ugyanott vagyunk, ahol elindultunk.

A politika, azon belül is a szabad választásos többpártrendszer viszont drága műfaj, ennél jóval többet kéne költeni akár képviselői juttatásokra, akár kampánytámogatásokra, hogy az egész tisztán működhessen. Kampánytámogatás akár a "hívek tartsák el" alapon is mehetne, vagy 1%-okkal, vagy valamilyen vegyes módszerrel. Amíg az emberek figyelmét, rendkívül bugyuta és képmutató módon, az köti le, hogy 200 embernek mennyi a havi fizetése, addig ez nem fog megtörténni, marad a zavarosban halászás.

Én attól vagyok ki, amikor az állam monopóliumot ad egy magán vállalkozásnak, pl Magyarországon egyedül az Országos Fordító Iroda fordíthat hivatalos iratokat.

Mindezt maffiaszerűen és irreálisan drágán, elképesztően béna minőségben, és nulla ügyfélközpontúsággal teszik.

Korábban írták a közjegyzőket, az is egy jó példa.