Külföldön (Ausztriában) mi kell ahhoz, hogy szellemi munkát végezhessek?

értjük, tehát beszélsz németül. nagyon jó, ennyit egy 18 éves frissen végzett kereskedelmista is tud... (elég jó a szakképzési rendszerük, így rengeteg gyerek megy szakközépbe, gimnáziumba leginkább csak azok, akik nagyonértelmiségi családból jönnek vagy tényleg semmi ötletük mihez kezdjenek magukkal.) találj ki valamit, miért téged vegyenek fel a vágyott pozícióra egy helybeli, képzett munkaerővel szemben, és megvan a vágyott állás. vagy nézz körül, vedd észre a valóságot, és igazítsd hozzá az elvárásokat a lehetőségekhez.

vagy menj haza ha nem tetszik itt.

jól van, tessék: az egyik nő, akit korrepetálok, felsőfokú angollal és valami könyvelési képzettséggel dolgozik egy könyvelési osztályon, miután az olasz cége áthelyezte őt ausztriába. eredetileg egy fél évre, de megtetszett neki és kérte hogy maradhasson inkább itt. meg volt egy lakótársam, aki informatikus, még diplomázás előtt kihozatta magához valami cég bécsbe, ő is csak angolul beszélt. mondjuk ő aztán rosszul is érezte magát így hogy egy szót sem ért németül, szerintem már nincs is a városban. a franciatanáraim nagy része nem ausztriában született, logikus módon. meg az egyetemi előadók se, bár én nemzetközi kommunikációra jártam, de valszeg máshol is. meg ismerek néhány magyar srácot a gazdasági egyetemről, ha lassan végeznek, gondolom ők is valami irodában fognak dolgozni.

meg valószínűleg hosszú távon én is tehetném, tehetségesen mászok ranglétrákat egészen alulról, csak nem nagyon van kedvem beülni egy irodába, meg elég nehezen találtam meg hogy melyik területen szeretnék is dolgozni. felsőfokú német és angol, magyar anyanyelv, középszintű francia és alapfokú orosz, érettségi; először mosogatóból lettem egy teljes kis étterem "helyettes főnöke" (képzettség nélkül elég nehéz nem kisegítőként bejelenteni, de egy év alatt minden döntést én hoztam, ha egyik főnököm se volt jelen a kettőből, egy idő után ők csak figyeltek fél szemmel és szórakoztatták magukat a könyveléssel meg megrendelőlapokkal a pult mögött). aztán rájöttem hogy az nem tetszik, akkor elmentem eladónak, ott is rámtestálták elég gyorsan, hogy szervezzem már a többi dolgozó munkarendjét, meg ha nem baj akkor vegyem át inkább az üzlet vezetését is, és majd aki papíron főnök csak lehetetlenül béna szignózza a leltárokat meg a megrendeléseket, aztán most kikötöttem egy múzeumban, tavaly mint teremőr, idén már vezetéseket tartok, jövőre beülök a kasszába, utána ha van kedvem, lehetek a teremőrök főnöke is. és mehetek tovább onnan az irodákba. ez utóbbi kettőhöz nem hiszem hogy van kedvem egyelőre, de nem is siettetik itt végre. 26 se vagyok még, az ég szerelmére, nem akarok irodában ülni.

szóval ja, lehetőség van, de úgy, hogy semmit nem tudsz adni, egyből mindent elvárnál, és az összes elérhető lehetőséget meg az értelmiségi hagyomány szemében lenézed, nehéz lesz. az osztrákok sajnos szeretik a szorgalmas embereket.