Sikeres, gazdag férfivá nem igazán válhat egy kedves, nyugodt személyiség?

Alapvetően három féle emberi mentalitás különböztethető meg. Aggresszív, aki erélyesen letolja mások álláspontját és a sajátját erőlteti másokra. Passzív, aki nem áll ki a saját érdekeiért, hanem hagyja, hogy mások domináljanak és akár azt is elviseli, hogy ő kárát szenvedje egy helyzetnek, mert nem mer kiállni saját magáért. Ez a két fogalom ugyanannak a skálának a két véglete, de egyáltalán nem szükségszerű, hogy valaki mindig a skála egyik végén működjön. Nem kell mindig egyiknek, vagy másiknak lenned. Sőt a legtöbb normális ember nem állandóan aggresszív, vagy passzív, hanem helyzet, körülmények és egyéb tényezők függvényében hullámzik a két véglet között.

Kimondottan gyakori (és kellően káros/kóros) az is, hogyha valaki látszólag ok nélkül, találomra váltogatja a passzív-aggressszív attitűdöt.

Ritkán emlegetik, pedig nagyon fontos a két véglet közötti kiegyensúlyozott attitűd, az asszertivitás. Az asszertív nem aggresszív és nem is passzív (se nem passzív-agresszív. Az asszertív ember határozott, céltudatos, kiáll az álláspontját megismertetni, érdekeit képviselni. Nem a saját álláspontját akarja a másikra erőltetni és nem fogadja el fenntartások nélkül a másik álláspontját. Megérteni akarja a másik ember álláspontját és motivációit, megértetni próbálja a másikkal a saját motivációit, igényeit és szükségleteit, kölcsönösen elfogadható megoldásra törekszik, ami alkalmas konszenzus, vagy kompromisszum kialakítására.

Olvass utána, hogy mit jelent és hogyan művelhető az asszertív, vagy más néven erőszak mentes kommunikáció.