Mekkora lehet most jelenleg Magyarországon, az a kereset amiből kényelmesen meg lehet élni és mellette a fizetésünk 30%-át minimum félre is tudjuk rakni?
Tudom hogy ez sok mindentől függ. Albérletben lakik valaki, vagy egy saját ingatlanban amin nincsen hitel, plusz egyéb tényezők is.
pl... Vegyük azt hogy valaki saját ingatlanba lakik, és nincsen semmilyen hitele.
Hétvégén voltam egy kerti partin, és ott fel jött ez a téma, a jelenlegi ár emelkedésekről, és nagyon meg oszlottak a vélemények.
( Kérném hogy csak az igazat írjátok le)
Régóta követem az oldalt, és észre vettem, hogy itt sokan szeretnek nagyokat mondani, aminek nem hinném hogy lenne bármilyen igazság alapja.
Köszönöm.
Ezek is nagy általánosítások. Persze sok bennük az igazság.
De ha egy osztályban van 2-3-4-5 gyerek, akiknek a szülei nem vesznek felesleges "státusz szimbólumokat" akkor megtalálhatja a maga társaságát.
Ugyan ez sulin kívül is a sport, harcművész vagy zenész vagy... közösségében.
Plusz, ha le van kötve a gyerek, akkor kevésbé rögzül rá egy-egy gyökérre (aminek a kezelésébe, érdekképviseletbe a szülőnek ugyan úgy szerepe van és vennie kell a fáradtságot a konfrontációra). Ha megy a család hétvégente kirándulni, túrázni, sütögetni, biciklizni, futni, kenuzni. Esetleg van valami közösség ahová közösen jár a család, lehet az "hobbiból" buddhista közösség vagy valami éneklős stb. Esetleg kertészkedni is tud valahol a gyerek. Plusz a sport közösség, plusz a suli, plusz az egyéni érdeklődési körei. Ez se orvosság mindenre, de nem az van, h van a suli, ahol pl. annyira nem érzi jól magát és ennyi a világa, akkor tényleg rommá teheti a csesztetés.
Másik érdekes ez, mert vannak dolgok amikről már csak elvi okokból is le kell beszélni a gyereket.
Pl. Sneaker-ek ezek a 60-100-150-200-300...ezerFt-os cipők, amiket ugyan úgy gyerekmunkások raknak össze, kb. ugyan azokból az anyagokból, mint a 2000Ft-os cipőt. Nagyon menő, meg nagy marketing van köré építve. De akkor se, ha nagy sírás a vége, h nincs ilyen akkor se, mert ez torz.
Telefon ugyan ez, mert a hardver ami benne van az 500ezres mobilban, annak 5% használja ki. Értelmetlen. Az megint más ha pl. tehetsége van valamiben, ügyesen fotózik és ez látszik a sima 12mp-es 30 ezres telón is, h jól elkapja és kitartóan csinálja is hosszú távon, akkor persze kell neki venni akár fél milliós vagy drágább berendezéseket is. Ugyan ez, ha ügyesen vág, szerkeszt, azt is lehet egy 60 ezres laptoppal, csak tetű lassú, de ha érdekli hosszú távon, akkor kaphat hozzá 600ezres PC-t, 21:9-es monitort stb. Sok esetbe ezekkel a hobbi tevékenységekkel az ügyes, tehetséges gyerekek, hobbiból meg tudnak keresni annyi pénzt, aminekegy felnőtt örülne... De ha csak chat-re használja, akkor felesleges a 8 magos proci meg a komoly vga a telóba, ez olyan mintha lenne egy komoly terepjáróm de csak a tescoba mennék vele városon belül, minek, mert a szomszédnak is az van és menő, irigykedek...
Ruha az érdekes amúgy, mert összes ismerősöm közül egy pedagógus barátom az egyik legjobban öltözött és gyerekkora óta turkálós cuccokba jár. Kb. soha nem vett új ruhát. De mégis gyerekként is jól öltözött, meg felnőttként is.
Sőt nagyon is sok márkás ruhája volt és van, csak ugye turis. Vele mentem el párszor és volt, h semmit se találtam de volt, h 5ezerFt-ért vettem 4 pólót, 1 inget, 2 farmert, 2 pulcsit és ebbe volt márkás is és mindegyik jó volt, boltba kb. 60-80ezer lett volna. Azóta vagyok úgy, hogy simán kihozom olcsóból és nem érzem magam rosszul. Pedig gyerekként nekem anyám csak márkás ruhákat vett.
Igen, ebben van valami. Én anno 10 évesen kaptam először számítógépet (Commodore-t!), ami akkor elég drágának számított. Karácsonyra kaptam, de májusban már fapados szerencsekerék játékot írtam rá, amit az osztálytársaknak is megmutattam. A biciklimet részben saját pénzből vettem 11 évesen és még ma is használom!
Drága cipőkre és hasonlókra sose volt igényem.
Régen is pont ilyen gonoszak voltak a gyerekek egymással, csak akkor még kevesebb volt technológiai eszköz, amivel cikizni lehetett a másikat. Engem is cikiztek pl. azért, mert nem volt márkás ruhám, de azért is, hogy kb. utolsók között lett mobiltelefonom (3310-es korszaka).
Ettől függetlenül nem az volt a megoldás, hogy mégis megkaptam mindent, hogy ne cikizzenek. Anyuék sokat beszélgettek velem az értékrendről. Néha kaptam egy-egy márkás cuccot, ha az volt a szívem vágya, vagy összegyűjthettem a zsebpénzemet rá, de közelsem ez tette ki a ruhatáramat. Felnőttem és szerintem jó értékrendet kaptam. Igyekszem majd így nevelni mi is a mi gyerekünket. Ha ki is cikizik emiatt, érezze azt, hogy a cikiző a ciki, nem az, hogy neki nincs sok tíz/százezres cipője, vagy telofonja. Biztos nehéz lesz az az időszak, de bízom magunkban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!