Mennyi fizetést várhat beágyazott rendszerek területen egy pályakezdő villamosmérnök?

Ugyanezt végeztem tavaly. A felsorolt multik egyikénél vagyok beágy szoftverfejlesztő. Nettó fizetés a cafeteriát és a bónuszt is beleszámolva:

Kezdő: nettó 395

Fél év után: nettó 450

Egy év után: nettó 540

A bónuszt ugye év végén fizetik egyben, és teljesítményarányos. Az egy hónapra eső részét számoltam bele a fenti összegekbe.

Hozzátartozik, hogy volt releváns gyakornoki tapasztalatom ugyanilyen területről.

A hardveres többet biztosan nem keres, inkább kevesebbet (mármint azonos tapasztalat esetén nyilván).

"főleg szoftvert és hardvert fejlesztek"

Mi mást fejlesztenél? 😀 A pozíciók jelentős részében, ezek közül csak az egyiket kell.

"Mennyi nettó fizetést várhat járműiparban kezdő villamosmérnök gyakornok?"

Gyakornokok általában órabérben vannak. Annál a cégnél, ahol voltam egy éve, ott nettó 1200-1500 Ft volt a bérük. Azóta ez lehet feljebb ment, más helyekről hallottam, hogy nettó 2000-2400-at is megadnak, bár ezek nem autóipariak voltak.

"Mennyit várhat gyógyszeriparban, egészségiparban (többet/kevesebbet, mint járműipar)?"

Ilyen cégnél nem dolgoztam, illetve ilyen ismerősöm sincs jelenleg. Egy biztos, jól kevesebb ilyen pozíció van Mo-n.

"Többet keres-e egy hardverfejlesztő, mint szoftver?"

Általánosságban nem. Sőt. A magasabb szintű szoftvert fejlesztők még jobban keresnek átlagban (devops, banki backend, játékfejlesztés, mesterséges intelligencia), mint a beágy firmware-t fejlesztők.

"Mennyi fizetést várhat beágyazott rendszerek területen egy pályakezdő villamosmérnök?"

Pályakezdőként nettó 300-350 közötti alapbér reális.

Saját tapasztalatom amúgy még, hogy multiknál sokkal kevesebb érdemi feladat van, és emiatt kevésbé is lehet fejlődni a munka során. Én nagyon meguntam őket. Érdemi fejlesztés alig volt, többnyire csak karbantartottuk a szoftvert. Érdemi kódot majdnem egy teljes évig nem is írhattunk. Cserébe minden szar feladat hozzánk folyt le. Ha fontos, hogy a pályád elején érdemben fejlődj, részt vegyél valódi fejlesztésekben, akkor érdemes kisebb tervezőcégeknél is bepróbálkoznod. Én is jelenleg egy ilyennél dolgozom, és sokkal jobban élvezem, mint az egésznapos alibimunkát a multiknál. A fizetésem még jobb is, mint az első helyemen volt (+40%).

Nem azt mondom, hogy minden multi és minden pozíció ilyen, hangsúlyozom ezek a személyes tapasztalataim!

Általánosságban a beágy SW fejlesztés jobban fizet, mint a HW de azért akadnak kivételek, speciális tudást igényló feladatok ahol ez nem teljesen igaz, vagy a 2nek együtt van igazán értelme.

Mondok egy példát. A BME-s évfolyamtársaim közül az a nagyon kevés aki villamos géptervezéssel, illetve hajtástervezéssel foglalkozott relavánsan, ebből csinálta BSc-n a szakdoliját, MSc-n a diplomamunkáját, mellette gyakornokoskodott annak a bruttó kezdője végzés után 800e - 1m között volt. Igaz, hogy ezt valaki tudja/szeresse csinálni ad1) erősáramra kell menni specen, ad2) azon belül is speciális tudást kell felszedni, sok kiegészítő dologgal (hardcore szabtech, FEM-ezés) ami nem triviális, ad3) meglehetősen elvontank kell lenni és a teljesitményelektronika/motorok iránt valami különös vonzalmat kell érezni, és egy icipicit "gépészmérnöknek" is kell lenni.

Aki hajtásos annak pedig a beágy sw/beágy HW mellett erősáramú, illetve gyengeáramú analóg és digitális elektronikából is jónak illik lennie.

Funfact: Vill géptervező annyira hiánycikk mostanság, hogy mind a nagyobb cégeknél (Valeo-Siemens, RR, Bosch, stb.) mind a hazai kkv-knál bruttó 2-2.5m et zokszó nélkül megadnak egy mediornak vagy egy seniornak valamivel többet is.

Hajtásfejlesztőknél talán nem ennyire "vészes" a hiány, de belőlük sincs sok az fix.

(Tudom, hogy beágy hw/sw volt a kérdés, csak gondoltam leírom, mert sokan nem tudják, hogy azokon felül/kívül is vannnak kihívásokkal teli szakágak.)

Alapvetően nem annyira gyakori, de nem is példátlan, ismerek pár ilyet.

Azonban azt jó ha tudod, hogy az elején nagyon az alapszakod határozza meg milyen területen dolgozol (mmint erős v gyengeáram), és később is alapvetően befolyásolja ezt. Kellő erősáramú képzettséggel rendelkezni annyit tesz első körben, hogy az embernek van egy alap rálátása a villamos gépek/hajtásokra, villamos készülékekre és villamos energiaátvitelre (BSc eltech és villenerg. tárgyak!) a teljesítményelektronikára (elektro 2!) és mondjuk az ipari automatizálás területén plc-s tudás sem árt. Nem lehetetlen mindez, ha az ember odafigyel az említett tárgyakon és nem ilyen vicces nagyfeszlaboros olykor kellemetlen tölteléktárgyként tekint ezekre, ahol szarok az előadók (mégha ez utóbbi RÉSZBEN igaz is :D)

Én azt látom fő problémának, hogy a beágyasok egy része fél az erősáramtól, és azzal intézik ezt el, hogy egy életen át tartó munkájuk lesz gyengeáramú területen. Ami igaz is, mert az FPGA, uC és spec. DSP-kkel felépített rendszerek (a mikroelektronika miatt) nagyon dinamikusan fejlődnek, ma már mindennek kb. ezek az alapjai. A tapasztalatom azonban az, hogy az a ritka tudás, ami kellően interdiszciplináis, tehát tud valaki jól programozni C-ben, de olyan HW közeli dolgokat, mint mondjuk egy hajtás DSP egy frekiváltóban. Ugye triviális, hogy ehhez érteni kell a villamos gépek működésének alapjait, a forgó mezők, Park-vektorok, BH-görbék és nem utolsó sorban teljesítményelektronikai ismeretek is kellenek hozzá. Egy orvoselektronikai cégnél rtg.tápegység-tervezésnél dettó ezeket kell ismerni, nem csak motrokból áll a világ, de az alap ugyan ez. Ezek amúgy nem pótolhatatlanok, csak sokat kell a "másik irányból" utána tanulni, és tökre más szemléletet igényel.

Meg azért hozzáteszem nagyon más a következmény, amikor egy STM32 a Nucleo-n elfüstöl mert sw-esen összezársz 2 GPI0-t, vagy egy kis DC-motor H-hídjára rossz PWM-et adsz ki és megnyekkennek a FET-ek, a labortápot pedig áramkorlátba viszi, mint amikor egy precíziós szerszámgép főorsómotorjába fázisonként 120A dől bele és ott történik valami sw-es hiba. Vagy mondjuk egy hajtás/tápegység fél milliós IGBT moduljában egy hídágat összezársz, mert kevés holtidőt hagytál az IGBT-k között és jön a szikraeső (Real sztori :D)

Külföldön is alapvetően ezek mennek, ilyen felhozatallal mint nálunk, erősáram-gyengeáram között nincs ekkora fizetésbeli különbség mint itthon (magyar eon-nál siralmas, német deutche elektrik-nél sokkal jobb arányaiban a beágyhoz képest), iletve annyival egészíteném ki, hogy nálunk a mikroelektronika halott gyakorlatilag, Nyugaton ebben is van potenciál bőven. Híradástechnika hasonló sztem arányaiban mindkét helyen.

Na ja a BME-s diploma érdekes kérdés, szerintem a hazai intézmények közül kitűnik, de ha egy cseh vill.mérnökkel, vagy egy Bécsben végzettel kell összemérni hasonló helyzet, kondíciók, stb. mellett természetesen, akkor azért közülük nem tűnnek annyira ki, egyáltalán nem speciálisabb/másabb a tudásuk. Meg nyilván, egy olyannnak aki adott országban végzett, lejt a pálya. Összességében azonban BME-ről ha van nyelvtudás és valami korszerű technológiai ismeret akkor nem lehetettlen kikerülni, de küzdemles tud lenni azért. Legalábbis, mondom ezt a nem annyira sok, de nem is kevés környeztemben levő hasonló cipőben járó embrek tapasztalatai alapján.

#5

Ha vill. géptervező alatt elektromos motor tervezést értesz, akkor óriási tévedésben vagy ezzel a 2 milliós fizetéssel. Az igaz, hogy ritka, mint a fehér holló és több kéne belőle itthon, de kettővel nyugodtan oszthatod azokat a fizetéseket.

#8

Igen arra gondolok aki pl. egy új szinkron reluktancia motort egy célgépbe kifejleszt.

Ezeket az összegeket természetesen úgy értettem, hogy ebben a prémiumok is benne vannak, amit sikeres projektek után kapnak 1 összegben 12-vel leosztva. Nyilván ezek cca. számok, de jól irányzottak, nálunk ahol dolgozok egy nagyobb és neves magyar kkv-nál 1.5m bruttóért nem találtunk senior szintű villamos géptervezőt, pedig rá volt uszítva mindenki a dologra, plakátolva is volt össze-vissza, ezért állt a szerszámgép gyártás bizonyos elemeinek fejlesztése. (Hozzáteszem ma sincs, megvettük a kész Lenze motort, bár voltak kísérletek, hogy megfelleő kompetenciákkal rendelkező erősáramú vill. mérnököt vagy gépészt átképzünk, de hamar rájöttünk, hogy ez nem így működik mert annyira szerteágazó terület ez, hogy szinte 5 10 éves időállandóval működne ez csak.)

Egyik volt szaktársam pedig egy nagy német multi hazai fejlesztőrészlegén dolgozik, még kb. 3 évvel ezelőtt mesélte, hogy amikor átjött hozzájuk 8 fő villamos géptervező egy projektre a különböző konkurenciáktól, akkor az ügyvez. ig. röhögve mesélte a meetingen, hogy az országban tevékenykedő komolyan vehető senior (cca. 35/40 és 60/65 közötti) villamos géptervezők valami 20-on valahány százaléka jött hozzájuk dolgozni.

Szóval a fehér holló nem kifejezés :D

Sziasztok,

Bocsi, hogy így bele kontárkodom a témáva egy off topiccal. Én most állok spec. választás előtt és igazán szimpatizálok a HIT illetve a TMIT-tel (villamosmérnöki szak ez is).

Tudnátok esetleg tapasztalatokat/véleményeket megosztani ezekről? Ahogy olvastam igencsak képbe vagytok :).