Mennyit lehet keresni közgazdászként? Van értelme szegényként hitelből kifizetni félévenként a 480 ezres tandíjat a Corvinuson vagy annyira nem éri meg?

Hát ha gazdaságpolitikai döntéseket szeretnél hozni (vidékről!), az azért nem úgy megy hogy elvégzel egy nemzetközi gazdálkodás szakot, aztán már másnap hívni fog a Varga Mihály, hogy főnök, mit is tanultál az egyetemen, mi legyen azzal a kamatlábbal. Ahhoz hogy döntéshozói szerepbe kerulj, ahhoz évtizedes karrierépítés, kapcsolatrendszer és folyamatos törtetés kell. Meg még egy pár képesség amiket nem neveznék meg.

Elemzőként el tudsz helyezkedni (ez se egyszerű), de ha a stratégiai beszerzés aktatologatás neked, ez akkor nem tudom mi. Nemzetközi gazdálkodás diplomával ugyanúgy a céges szférában szoktak elhelyezkedni javarészt a végzettek.

(ha amúgy ez a vonal erdekel jobban, akkor az alkalmazott közgazdaságtan passzolna jobban)

Ennyire drága lett a Corvinuson az önköltséges? Atyaég!

Természetesen a Corvinus a legjobb gazdasági téren, de alapképzés esetén gondolkozhatnál az ELTE-ben, BME-ben, BGE-ben is, ha oda felvesznek államira.

Ha mesterszakot is végzel (úgyis kell, ha komoly terveid vannak), akkor pedig majd menj a Corvinusra.

Mindenhol a mesterszakot nézik inkább, ha mesterdiplomád is van.

Természetesen ha nem gond a családnak kifizetni, menj most is a Corvinusra, én csak alternatív megoldásként írtam.

Viszont az elképzeléseid 99%-ban Budapesthez fognak majd kötni.

Magyarországon vidéken komoly nagyvállalat nagyon kevés van és amellett, hogy rosszabbul is fizetnek, tömegek jelentkeznek egy-egy pozícióra, akik nem akarnak Budapestre költözni.

Előző vagyok, folytatom:

Ami pedig a karrierelképzeléseid illeti.

Én pontosan értem, hogy mit akartál kérdezni.

Nem azzal van a baj, amit szeretnél, hanem, hogy nagyon rosszul fogalmaztad meg, bár sok 18 éves nem is tudná jobban, nyugi.

Látom, volt aki már olyat válaszolt neked, hogy az a bajod, hogy pályakezdőként nem leszel vezető, stb...

Szokás ezt odavágni olyan fiataloknak akik komoly, szakmai állást szeretnének, csak esetleg nem tudják jól körbeírni.

A közgazdaságtan, gazdasági állások valóban nagyon tág kategória.

Benne van a legegyszerűbb gazdasági irodista valami SSC-ben vagy önkormányzatban meg egy makrogazdasági elemző egy nagybanknál is.

Meg közte még millió.

Sehol nem írta a kérdező, hogy főnök szeretne lenni egyből, ne támadjátok!

Hanem nem akar valami egyszerű alacsony szakmaiságú kis pozíciót.

Kérdező:

A stratégiai beszerzés tényleg nem ócska pozíció.

Az a baj, hogy aki nem mozog ilyen körökben, főleg vidékről, meg ha nem olyan családba született, ezekre abszolút nem lát rá.

Beszerző az is amit valaki itt írt, ami tényleg komoly állás, jó pénzért és beszerzőnek hívják azt is, aki vidéki kis kft-nek megvásárolja az alapanyagot a másik kis kft-től.

De folytatni lehetne. Termékmenedzser az is aki egy banknál új termék bevezetését tervezi, megtérüléseket számol, piacot, versenytársakat felméri, kialakítja a leendő termék feltételeit, díjazását, tervez, akár dönt is, stb...

És akik a reptéren vagy plázákban a hitelkártyákat próbálják rád tukmálni őket is elnevezték termékmenedzsernek.

Pedig ők aztán nem is közgazdászok nyilván, csak egyszerű ügynökök.

Ha normális, szakmai állást akarsz, komoly pozíciót, akkor is természetesen végig kell járni egy ranglétrát.

DE!

Már az egyetem során normális szakmai tapasztalatot kell szerezni és már az első állásod legyen komoly, igazi közgazdász állás, nem irodista, SSC-s, hanem olyan ahol normális, értelmes, szakmai feladataid vannak.

Az első állásnál és a szakmai gyakorlatnál se a pénzt nézd! Azt majd pár év múlva. Úgyis gyorsan fog emelkedni.

Az első helynél maradj ott ha tanulni tudsz, ha fejlődsz, akkor is ha amúgy nem fizet jól.

De rögtön hagyd ott akkor is ha jól fizet és jófejek veled de nem foglalkozol komoly dolgokkal, nem tudsz fejlődni!

Jól látod egyébként, hogy akik manapság meg már évek óta közgazdászként végeznek azoknak nagy része (nem tudom hány százaléka) megy SSC-be, mindenféle egyszerű kis gazdasági állásba, meg önkormányzat, meg ilyenek.

És csak kisebb részük kerül szakmai értelmes állásba.

Ők fognak később aztán karriert befutni, mert van mire alapozni.

Aki valami gyenge állással beéri ami nem szakmai, nagyon gyorsan beragad és utána hogyan tör ki? Hát nagyon nehezen.

Nyilván rengeteget számít, hogy hol diplomázol és hogy milyen szakon.

Angolul mennyire jól tudsz. Mellette másik nyelvet mennyire jól tudsz, már ha kell, mert sok helyen nem kell.

Számít, hogy milyen és mennyi gyakorlatot csinálsz egyetem alatt, utána az első állásod milyen lesz.

Számítanak a személyes képességeid, kommunikáció, együttműködés, csapatjáték, stb...

Kapcsolatokat nagyon jó dolog építeni már az egyetem során is, mert nem tudod, hogy ki hol milyen pozícióban lesz 5 év múlva. Ma még ő is csak egy évfolyamtárs akivel együtt buliztok. 5 év múlva nyilván ő sem főnök lesz, de ahova éppen készülsz jelentkezni ő ott dolgozik, jóban van valakivel aki dönt a felvételről és szól egy-két jó szót az érdekedben.

Stb, stb, stb...

A gazdaságpolitikai döntések kifejezést felejtsd el! Azért mert ilyen reakciókat fogsz kapni mint itt, másrészről könnyen politikai, pénzügyi-gazdasági állami igazgatási munkákra fognak gondolni, te pedig nem azt keresel.

Én értem, hogy nem azonnal döntéseket akarsz hozni, hanem olyan állásban lenni amivel egyszer majd tudsz illetve már az elején ott akarsz lenni ahol ilyen dolgokra látsz rá, nem könyvelgetsz meg ilyenek.

Alapszaknak lehet akár gazdálkodás és menedzsment is, pénzügy és számvitel is, nemzetközi gazdaság is.

A lényeg a mesterszak. Az alapszak esetén persze az is lényeg, hogy milyen mesterre mennyire könnyű bejutni vele meg elvégezni.

Az alkalmazott közgazdaságtan sokkal matekosabb, abba akkor éri meg belevágni ha érdekel a matek és van is hozzá agyad és kitartásod.

Nagyon jó szak, de ha nem passzol hozzád más szakokkal többet elérhetsz.

Mesterszak még messze van neked, de pénzügy msc, vagy ha jó vagy matematikából akkor ott vannak a komolyabb matekosabb gazdasági szakok.

Az egyetem alatt próbálj majd meg kitűnni valamivel.

Ez még fontosabb mint, hogy milyen jegyekkel végzel.

Szakkollégiumi tagság, ösztöndíjak, TDK, stb...

De ennél is fontosabb amit már írtam, a szakmai gyakorlat, normális feladatokkal, neves cégnél és a nyelvtudás.

Az angolod legyen olyan, hogy azon kényelmesen tudj dolgozni. Más nyelv simán lehet, hogy nem is fog kelleni.

Igazából ha tájékozódsz, kicsit is tudod mit akarsz, nyitva tartod a szemed és a kötelezőkre tanulás mellett kicsit odateszed magad, bőven van lehetőséged.

Kívülről ez most nagyon bonyolultnak tűnik, de ha információkat gyűjtesz, tájékozódsz nem annyira az.

Szorgalom is kell persze, de az sok diáknak még meg is van, csak nem tudja jól mire használni. Vagyis nem jól.

Annyi szorgalommal sokkal messzebbre juthatna ha okosan használná ki a lehetőségeket, idejét, energiáját.

Ja és ne hidd, hogy szórakozni, bulizni, barátkozni, élni a fiatal életet, sportolni, stb... nincs idő ezek mellett.

De van.

Nem kell strébernek lenni, mindenből ötöst kapni, stb... Na az emésztene fel rengeteg időt.

Egy átlagos normál szintre hozni kell a jegyeket, ha csak egy mód van, nem csúszni a képzés féléveivel és mellette szakmai gyakorlat meg nyelv.

Amikor a gyakorlatot csinálod az húzósabb időszak lesz, de az úgysem mind a 3+2 évedben lesz majd. De azon kívül nem kell meggebedni és úgy is lehet értékes tudást szerezni.

Ja igen, azt még nem írtam, hogy a szakmai gyakorlat sosem a kötelezőt jelenti.

Ha valami kötelező a szakon, akkor az mindenkinek van, tehát nem előny. Illetve kötelező gyakorlat során általában ócska fénymásoló, aktapakoló, stb... munkát bíznak az egyetemistákra.

Azon kívül kell szerezni szakmai gyakorlatot. Nem nyárit, hanem mondjuk egy egész éven át tartót.

Mondjuk a mesterszak utolsó évében.

Ha korábban szerzed, lehet, hogy már a mesterdiploma megszerzése előtt fél évvel felvesznek teljes állásba, nem is gyakornok leszel tovább. Ilyen is van.

Az egyetemen ehhez majd egyéni tanulmányi rendet kell kérned (gondolom még mindig így hívják és ez a rendszer működik, nem csak a neve ez).

Így nem kell bejárnod a szemináriumokra sem.

Vagy ha össze tudod egyeztetni akkor nem kell persze.

A gyakorlat, ami értelmes az heti 30-40 órás, tehát teljes munkaidős vagy nagyjából teljes munkaidős.

Ennél többet biztos van aki tudna írni, mint én írtam, de innentől fogva kicsit már nehéz.

Azért nehéz mert konkrétabban tudni kellene, hogy milyen szakmai terület, állás, stb... érdekelne és célirányosabban beszélni róla.

Azt pedig nyilván még te sem tudod, honnan is tudhatnád még.

Két nagyon rossz egyetemista típus van.

Az egyik aki leszarja az egyetemet teljesen, bulizik, iszik és mellette az egyetemen úgy elevickél csak. Bár ilyenek általában nem a Corvinuson meg a normálisabb egyetemeken, karokon vannak.

A másik nagyon rossz egyetemista típus a másik véglet.

Mindent megtanul minél jobban, szorgalmas jó kis diák, csak éppen beragad a középiskolai gondolkodásban.

A végén ott áll a diplomával, de üres az egész. Sem használható gyakorlatias nyelvtudás (csak üres nyelvvizsgák), sem szakmai gyakorlat, sem semmi plusz a tanulmányok során. Mindent szépen megcsinált ami kötelező, de semmi többet.

Kapcsolatokat nem épített, stb...

Ja és közben még fiatal sem volt, nem szórakozott, nem élt, minden szempontból elvesztegette az egyetemi éveket.

Az a szorgalom ami az érettségiig kellett itt már kevés.

Véletlenül sem akarok a jó jegyek ellen beszélni, csak ennél sokkal több kell és ha választani kell inkább a jegyeid legyenek gyengébbek, de mellette csinálj többet, mást, mert az fontosabb.

Senki nem értékeli azt ha valaki jó kisgyerek, okoska, szorgalmas kis diák, meg visszafogott, nem bulizott, nem járt társaságba, ült otthon szépen.

Ez a magánélete mindenkinek. Ez nem érték, nem is megvetni való.

A munkáltatót nem érdekli.

Az érdekli, hogy mit tettél le az asztalra és mit tudsz.

Amiket fent írtam.

Hogy ezt te mennyi energiával szerzed meg, mellette mekkora magánéleted van, az a te dolgot, nem szólnak bele, nem is kíváncsiak rá.

A szorgalom, mértéktartás, stb... persze nagyon fontosak az életben, éppen írtam is róla, csak más értelemben, mint egy gyerek esetén és máshogy mint sok régimódi szülő képzeli.

Azért írom ezeket, mert bár sok egyetemista rendesen tud zülleni és elrontja a jó lehetőségeit, elkapja az éjszaki élet, alkohol, fű, ami nem sok jóra vezet.

Azt már kevesebben tudják, hogy a kolostori élet, hangya szorgalom sem megoldás. Nem ezt keresik a munkáltatók.

Meg nem is a kettő között félúton az arany középutat.

Normális szakok, nyelvtudás(ok), szakmai gyakorlat kell illetve személyes készségek is nagyon jók ha vannak, persze az sokaknak problémás, de akkor fejleszteni kell magadban.

Ezek mellett kapcsolatépítés.

A többi viszont nem számít, az a magánélet, hobbi, szabadidő kategória.

Ja és ha már leírtam, hogy a mindkét véglet rossz akkor még azt is hozzátenném, hogy érdeklődés szempontjából is nem sokkal jobb az a diák aki még az egyetem végén is ott tart, hogy őt minden nagyon érdekli.

Nem sokkal jobb mint aki azt mondja, hogy őt semmi sem érdekli.

Kezdésnél lehetsz lelkes, érdekelhet minden (vagy azt szeretnéd), de ahogy telnek az évek meg kell találni, hogy mi érdekel és afelé mozdulni.

A többit pedig csak teljesíteni.

Persze úgy jó ez, ha olyan érdekel nagyon ami piacképes is.

Akit minden érdekel, azt semmi sem érdekli igazán.

Kapkodni, erőltetni sem kell a dolgokat, nem az első hónapban meg az első szemeszterben dől el, hogy mi való neked.

Menet közben alakul úgyis.

Egy-két vizsgabukás meg gyűlölt tantárgy meg ne hagyd, hogy azt éreztesse veled, hogy nem szereted amit tanulsz.

Mindenkinek vannak utálatos tantárgyai. Sőt sok felesleges tantárgy is.

Őszintén remélem, hogy tudtam segíteni, anonim netes fórumban ennél többet szerintem senki sem fog írni. :)

#24 Nagyon köszi!

Ez nekem is sokat segített. :)