Munkahelyeken miért elvárás, hogy barátkozzak?

Könnyebb úgy dolgozni, segítséget, szívességet, akármit kérni valakitől, ha előtte együtt elkávézgattatok, tudod mikor és hogyan érdemes hozzászólni, stb. Segíti a megértést és a gördülékenyebb munkát is.

Ez nem jelenti azt, hogy mindent ki kell teregetni, csak emberszámba kell venni a kollégáidat. Én is azt a taktikát követem, hogy beszéltetem őket. Rákérdezek az unokákra, vagy az éppen aktuális dolgaira. Erre mindig pozitívan reagálnak. Azt sugallja, hogy figyelsz rájuk, számon tartot kivel mi van. Néha magadról is csepegtethetsz infót és ennyi.

Én jobban szeretek olyanokkal dolgozni, akikkel amúgy el is tudunk beszélgetni, kijárunk együtt kajálni, sztorizgatunk, stb.

Nem szeretem, ha átesik a dolog a ló túloldalára és egész nap traccsparti van, mert akkor meg a munka nem halad.

De én nem érezném jól magam valaki mellett, főleg ha az év nagy részében a nap nagy részét együtt kell töltenünk.

Azért, mert Magyarország e téren is borzasztóan el van maradva.

A legtöbb helyen egyszerűen nem működik az, hogy keveset beszélsz, mert:

1, a legtöbb magyarnak nincs hobbija, sem normális barátai, ezért a munkahelyen akar szociális életet élni

2, ahogy vki írta is, a többség képtelen elfogadni egy zárkózottabb embert