Munkahelyeken miért elvárás, hogy barátkozzak?

A kettesre ne hallgass, képmutatást tanácsol...

Nem kell senki kedvéért megerőszakolnod a természetedet.

Nálunk is van kávézgatás, 4 éve dolgozom ott, egyszer sem csatlakoztam, leszarom, hogy milyen néven veszik - mára megszokták és semmit nem ront a kapcsolatunkon.

Eleve nem értem, minek csatlakozol akkor, amikor a többiek beülnek. Menj előtte, vagy utána.

Nem kell barátkoznod, csak csinálj úgy. Jópofizz. Nem kell mindent elmondanod magadról, akár hazudhatsz is. Úgyis kipletykálnak a hátad mögött, mindegy mit mondasz.

Egy felszínes jó viszony legyen. Beszélgess, beszéltesd őket- én se szeretek magamról beszélni, hagyom hogy magukról dumáljanak. Sokszor oda se figyelek.

Oké hogy introvertált vagy, de játszd meg magad. Nem lesz jó ha kiutálnak.

Komolyan ennyire antiszoc itt mindenki?

Komolyan mint az oviban..

Sokkal hatékonyabb olyan csapatban dolgozni, ahol kedvelik egymást a kollégák, nem csak köszönőviszonyban vannak max. Ezért jó, ha szünetekben megismerik egymást az emberek, ezért szervezik a csapatépítőket is.

Illetve nekem nagyon hasznos volt mindig is, hogy sok embert megismertem különböző osztályokról, akik aztán (mivel kedveltek) örömmel segítettek bármiben. Nekem az is sokat jelentett, hogy volt kivel megbeszélnem a munkahelyi dolgokat. Vannak barátaim meg családom is, de velük nem tudok ezekről a dolgokról beszélni, mert nem értenek hozzá, meg nem érdekli őket, de erre nyilván nem mindenkinek van igénye.

Plusz munkahelyváltásnál is nagyon hasznos lehet, ha van, aki beajánl egy másik helyre.