Miért van az, hogy Magyarországon az álláshirdetésekben minden bullshitot beleírnak, éppen csak a fizut b..nak? Miért nem lehet válaszolni a jelentkezőnek, ha nem ő nyert?

Tudom költői a kérdés. Éveket éltem külföldön. Ha ott volt egy állás , ami érdekelt, a pénz alapján eldönthettem, vonatra szállok-e Bécsből Salzburgba, nem utazom habokra, mert ott derül ki, hogy halovány a guba.

Magyarországon ezzel szemben az álláshirdetés úgy néz ki, hogy: feladatok, elvárások, majd az ígért lózung:

-fiatalos csapat(kit érdekel,nem csajozni megyek oda?), előrelépési lehetőség(fizut adj, ne felelősséget), versenyképes fizetés (a bangladeshi gyerekmunkáséval) rugalmas munkaidő (dolgozhatsz látástól-mikulásig) bullshit cafeteria, pl kávéautomata meg az amúgy is kötelezően adandó munkaruha.

Aztán jelentkezik az ember és még telefonban is megy a mismásolás. Személyesen meg fárasztja magát az ember be valahová, ahol az utolsó dolog amiről szót ejtenek az a pénz. Mintha nem pénzért dolgoznánk, hanem szerelemből, elhivatottságból.

A másik faszaság, amikor Te javasolj bérigényt: ha keveset mondasz,s felvesznek; egy év múlva se kérhetsz többet, hisz' ennyiért vállaltad,mit ugrálsz? ha sokat kérsz ; nem vesznek fel, mert van biztos, aki akár aládígér. Másrészt mire mondjak bérsávot, mikor még azt sem tudod milyen a hely, mi a meló. Volt, hogy elmentem egy kezdő 450ezret hirdető helyre. Duma,szokásos mi-vagyunk-a-legjobb-cég majd megkérdezik a bérigényemet. WTF! Mondom, ami a hirdetésben volt az tökokés lesz. Erre: kezdésnek 350, majd felmehet próbaidő után 400-ra. Akkor minek kell kezdő 450-et hirdetni? Miért kell sz.rozni azzal, hogy nem írják ki a valós fizut (még ha az borítékos is). Az ember felesleges időtől, szájtépéstől, utazástól kímélné meg magát. Ausztriában látom a gubát: tetszik: jelentkezem, nem:skippelem.

A másik , amitől az ember agyf..t kap: Jelentkezni egy állás hirdetésre emailben elküldött önéletrajzzal.

eddig tiszta sor. Más elérhetőségük nincs, hogy esetleg lecsekkoljam, hogy érdemes-e még várnom.Egy telszám, hogy aktuális-e még.

Elküldi a szerencsétlen jelentkező az önéletrajzát, majd vár a nagy semmire, mert ugye a megfelelőt kiválasztották, a többi nyomorultnak , még egy sorry nem nyert üzit se dobnak.

Velem volt olyan Ausztriában, hogy nagyon nem akartam jelentkezni a munkaügyi hivatal által felkínált állásra , ezért direkt egy sz.r önéletrajzot küldtem, amiből sugárzott, hogy antitálentum vagyok. Egy-két héten belül küldtek egy emailt, hogy nagyon sajnálják, sokszor csak árnyalatnyi különbség dönt,ne keseredjek el, de most nem engem választottak, ha lesz még vmi, gondolnak rám és sok sikert kívántak. Egy piti köremail, amit valszeg velem együtt megkapott még 20 ember de az egész kb fél perc elküldeni, a madár meg nem azon mélázik otthon, hogy érdemes még várnia, vagy keressen mást.