Ezt tényleg meg csinálhatják a munkavállalókkal a munkaadók?

Nem tehetik meg.

A legtöbb cégnél kettős könyvelés van.

Ha munkaügyi bíróságra vinnék az ügyet, a cégek veszítenének, nem lehetnek ilyen követeléseik,hogy fizessék ki a dolgozók a mínusz órákat.

Egyébként, voltak már ilyen bírósági ügyek, a cégeknek egyszer sem sikerült visszafizettetni az órákat.Eleve nonszensz a dolog, hiszen nem a munkavállaló tehet róla.

3-as

A munka ütemezése a munkáltató felelőssége. Ők (is) kötötték a munkakeretes szerződést, ők is fizették ki a bért a "semmire" azon elven hogy "majd később ledolgoztatjuk heti 60 órában" ahelyett hogy inkább felbontják/módosítják a szerződést a munkavállalókkal és ők kötötték magukhoz a munkavállalót (hiszen másik állást mellette nem tud csinálni, mert nem tudhatja hogy jövőhéten már beindul-e a munka, ráadásul ezek gyakran határozott idejű szerződések amit a munkavállaló csak hátrányosan tud felbontani)

Ezek után teljesen nonszensz, hogy a munkavállaló viselje a pénzügyi kockázatát a munkáltató üzleti döntéseinek. Erre tökéletes párhuzam a túladott szabadság: szabadság kiadása a munkáltató jogköre és felelőssége. Ha úgy dönt, hogy többet ad ki, mint amennyi szabadnapja van a munkavállalónak időarányosan majd az felmond/kirúgják, a többlet szabadnapot nem vonhatják le a munkavállaló utolsó béréből. Megint csak azért, mert ezt a döntést a munkáltató mérlegeli és mondja ki az utolsó szót.

5#

Olyat sem tehetnek.

Kettős könyvelés van.

A törvény szerint, akkor fizettethető ki a mínusz óra, ha a munkavállaló hibájából történik, más esetben nem.

Jelen esetben pedig, nem erről van szó.

Nincs bíró, aki a cégnek adna igazat egy ilyen munkaügyi perben.

Én minden munkavállalót arra bíztatok,hogy menjen munkaügyi bíróságra, ha ilyesmit akar a cége.

7-es:

Melós Józsi eldöntötte, hogy elkölti a pénzt amit Munkáltató Balázs neki megítélt: munkavállaló a munkáltató döntésére alapozott. Ahogy írtam a 4-es válaszban, munkáltatónak lett volna más megoldása is (szerződésmódosítás, állásidő, szabadságolás etc.), de maradt és megkockáztatta a "fizetek és később ledolgoztatom" dolgot, ami végül nem jött be.

Ennyi erővel én se költhetném el a fizetésemet soha, mert mondjuk 3 hónap múlva kiderül, hogy nem teljesülnek azok a stratégiák és számok, amikre a cég alapozta a működését és profitját (amikre én egyedül kevés hatással vagyok, hacsak nem egy kis 3 fős kkv-ról beszélünk) és ezt tőlem a munkavállalótól akarja kompenzálni a már kifizetett béremből visszakérve. Lehet, hogy elmarad az éves bónusz és nem lesz karácsonyi buli, béremelés se nagyon lesz, de amit a szerződésben elfogadtak és nem módosítottak rajta egyik oldalról se, azt tartani kell.

Szerintem elég veszélyes precedenst teremtene az, hogy egy cég bármikor rendelkezhet visszamenőleg kifizetett bérről (leszámítva ha kiderül, hogy elszámoltak valamit bérfejtésnél vagy kiderül, hogy a munkavállaló szándékosan kárt okozott)

9-es: azért nem olyan bonyolult ez. Ebben a hónapban 100 órát dolgoztam 1000ft-os órabérért, tehát 100e ft-ot kerestem. Ha a cég *bármilyen okból* 150e ft-ot utal, akkor abból 50e ft nem jár, mert nem dolgozam meg érte.

Nyilván sz*r az a törvény is, amelyik ilyen szituációkba kényszeríti az embereket, de akkor is senki ne legyen olyan hülye, hogy azt higgye, hogy az az ő pénze.

Nekem is volt olyan helyzet az életembem, hogy fizetés előleget kértem a főnöktől, adott is, de egy percig nem úgy álltam hozzá, hogy ez nekem jár, és nem is azon járt az agyam, hogy most akkor gyorsan fel kéne mondani, és akkor nem kell majd ledolgoznom.