3 gyerekes családosok mennyit kerestek egy hónapban? Szűkösen éltek vagy mindenre tellik?

Van... Meg a sátorozós nyaralás és a híd alatti sátorban élés között is.

Most őszintén te nem adományfával fűtenél, ha kapnál? Akármennyi is a fizetésem, én eltüzelném ha már ott van. :D

Nagyon durva amúgy amit műveltek, hogy ennyire túldimenzionáljátok az anyagi helyzetet és ennyire semmibe veszitek a szeretetteljes családi hátteret. Az én férjemnek egyik sem volt, nekem megvolt mindkettő. Persze én se kaptam kötvényt meg lakást a fenekem alá életkezdésnek, sőt, semmit sem kaptam azon kívül hogy kijárhattam egy állami képzést meg egyedül megcsináltam két emelt érettségivel két nyelvvizsgát egy biztos, normális családi háttérben.

Most vagyunk 30 évesek a férjemmel, neki már nem élnek a szülei, lelki támogatást sem kapott tőlük sosem, engem sem támogatnak anyagilag, én sem nyaraltam a spanyol tengerparton, csak a Balatonon (ő ott sem), de mégis nagy segítség a mai napig, hogy legalább fel tudom hívni anyámat és apámat egy jó szóért, vagy tudok velük találkozni. Férjemnek is baromi nagy segítség lett volna, ha legalább hagyták volna tanulni, vagy támogató, nyugodt légkörben nő fel, ehelyett most 30 évesen csinálja az álomszakmáját. Én már rendben vagyok, jól keresek, pedig mint mondtam nem volt különtanár, nyelvvizsga, lakáska és kötvényke, de volt szeretet, és támogatás, ez rengeteget számított.

Úgy veszem észre a kérdezőéknél is alap a normális családi légkör, és amúgy törekvő emberek, nem elisszák a pénzt, tehát van igény a jobb életre, szerintem ilyenkor nincs gond.

27es legyél büszke magadra, hogy a nehezebb úton is elérted, amit akartál és legyél hálás a szüleidnek hogy egyáltalán volt lehetőséged nyugodtan felkészülni az érettségire, és ezért felvettek legalább a fizetős szakra. Sajnos vannak olyanok akiknek menekülniük kell otthonról a tányértörős hangulat miatt, nem is gondolkodhatnak egyetemi képzéses ciklusokban, lesz belőlük egy alkoholista feketemunkás, és ennyi volt.

33-as, komolyan, azért legyek hálás, hogy hagytak tanulni? :D Bocsi, de az teljesen alap (lenne). Egyébként kollégista voltam, mert 16 éves koromban úgy döntöttek, csinálnak még egy gyereket a kicsi házba, én meg nem tudtam tanulni, mert egész nap sírt a gyerek, úgyhogy beköltöztem.

Meg azt mondták anyámék általános után, hogy persze, menjek gimnáziumba, mehetek egyetemre, támogatnak stb. Aztán ugye jött a tesó, és már nem volt pénz különórára, egyetemre. Nem baj, dolgoztam végig, minden egyes hétvégét végigdolgoztam, karácsonykor is, szilveszterkor is dolgoztam, egyszerre két helyen, mert anyámék havi 3000 forinttal, meg havi egy ebéddel tudtak csak támogatni.

Most meg itt vagyok 30 évesen és kuporgatok önerőre, hogy felvehessek majd hitelt legalább 20 évre, mert persze, minek az a "kötvényke", ugye.

kérdező, hiába magyarázod nekik. én csak arra lennék kíváncsi, ezek az okosok szerint mi az az anyagi helyzet, ami már biztos a mai világban? néha akár egy hitelmentes családi ház sem biztos háttér, mert ha tegyük fel az egyik szülő kiesik, simán rámehet a ház, stb.

mindegy, nyilván az az ideális, ha jut mindenre a gyerekeknek, ha nincs eszeveszett spórolás, de én attól még senkit sem fogok sajnálni a nyomorult gyerekkora miatt, mert nem a spanyol tengerparton nyaralt, vagy mert a szomszéd gyerek összes ruhája márkás volt. (amit ugyanúgy összekoszolt)

az a baj itt gyakorin azt hiszik hogy ha valaki nem full gazdag, akkor full csóró, és nincs semmilyen átmenet. alap hogy az összes gyerek úgy kezdi a felnőtt életét hogy kap egy lakás önerőt, különben nyilván nyomorúságos gyerekkora volt, meg a szülei minek vállalták... Magyarországon abszolút nem alap az ilyen, csak mentek a gazdagnak tűnő de amúgy hitelben úszó emberek után, és egymást izzítjátok, hogy mi az alap, amikor már jöhet a gyerek, és emiatt totál elrugaszkodott elvárásokat vesztek magatokra.

34-es, amúgy tényleg jobb lett volna, ha a szüleid nem vállaltak volna téged, csak mert "szegények" voltak? mondom legyél büszke magadra hogy kijártad a nehezebb utat, és megvalósítottad amit akartál. lehet egy rózsadombi elkényeztetett gazdag kölyöknek nem is sikerült volna.

nekem eszembe sem jutna hibáztatni a szüleimet mert nem vágtak hozzám egy lakás önerőt vagy kötvénykét.

mi is gyűjtünk a gyereknek, és belekalkuláltuk, hogy esetleg egy orvosi egyetemet lehúz velünk együtt élve, de senki felé nincsen megfelelési kényszerem. apám is mondta, hogy a gyereknek nem az számít, hogy a Volvonkban, vagy a Suzukinkban ül (nekem nyilván számít mert a volvo biztonságosabb), hanem neki az számít, hogy ott vagyunk vele és foglalkozunk vele. szóval nem kell állandóan a jövőn görcsölni, élvezni kell a gyerekekkel együtt töltött időt, mert ki tudja, hogy amit most biztosnak hiszel, biztos lesz-e 10 év múlva is.

Kérdező, én örülök neki, hogy boldogok vagytok, de tényleg! De attól még akár hiszed, akár nem, másnak nem feltétlenül volt jó gyerekkora, vagy jó kapcsolata a testvérével. Amikor azt sem tudod, miken mentem át a szüleim meggondolatlansága miatt, talán ne írogass olyanokat, hogy szégyelljem magam, meg hogy legyek hálás a szüleimnek! 2 éve járok pszichoterápiára a szüleim f.aszságai miatt, meg a kedves testvérem miatt.

Hitellel indultam miattuk az életnek, pedig már 25 éve több pénzből éltek, mint most ti öten. Te meg a csóróságod ellenére is teszel félre a tieidnek. Na, majd a tieid hálásak lesznek, ha minden jól megy, de mást ne oktass már ki az érzéseiről!