Ha csődbe megy a cég, ki leszek fizetve?

Lista élen mindig az állam van adó, tb, etc. Majd utánna valahol a többiek.

Ami fontos, ha munkaszerződésed van akkor azt kifizetik a szolidaritási alapból.

Ha egyéb szerzid van akkor pl. Vállalkozási, megbízási, akkor a képlet nem ilyen egyszerű.

Ha megírod melyik könnyebben lehet segíteni.

az az igazság, hogy tök mindegy a munkaszerződés

első sorban az állam van

utána a munkavállalók, de csak a munkabérrel

te a kötbéreddel a lista alján vagy

Hülyeség. Részlet a csődtörvényből:

57. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei,

(2) * A felszámolási költségek a következők:

a) * az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve

aa) * a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, valamint a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben terhelő fizetési kötelezettségeket is.

Vagyis a leges legelső helyen, mindenek előtt a munkabérek vannak, végkielégítésestől, mindenestől. Utána jöhet minden más.

"Lista élen mindig az állam van adó, tb, etc. M"

Ez tévhit.

Első helyen mindig a munkavállalók vagy volt munkavállalók (akiket nem fizettek ki) vannak egy felszámolási eljárásban.

Ha nincs értékesíthető vagyon, amiből ki tudnák őket fizetni, akkor a bérgarancia alap terhére hívja le a felszámolóbiztos a pénzt és fizeti ki a dolgozókat.

Kizárólag a munkabér, a felmondási időre járó bér, és a végkielégítés tartozik ebbe a körbe. Béren kívüli juttatások, költségtérítések (bejárási költségek) "felejtősek" ezen a téren.

Ami korlát: A bérgarancia alap terhére nem lehet korlátlanul garázdálkodni. Főre levetítve van a maximális összeg meghatározva, ami lehívható. Ha fölötte járna valakinek, akkor azt "bukta", vagy a cég vagyonának értékesítéséből kell finanszíroznia a felszámolóbiztosnak.