Szegény szülők gyerekei mennyivel nagyobb hátránnyal indulnak az életben?

#10-es vagyok: 26 évesen van saját lakásom, úgy, hogy anno 6 éve szüleim nővéreméknek vettek egyet. Akkoriban 4,7 millió volt ez a lakás (41nm). Most 12-13-at ér, ennyiért adják el az ilyen lakásokat. Dunántúli közepes városban van egyébként.

Szóval a CSOK és babaváró szarságok előtt nem volt nehéz lakást szerezni. Egy átlagos fizetéssel is pár év munka mellett otthonéléssel is könnyen összejött. Ma, az akkori árakon, de még ha egy normális mértékű drágulást is számolunk, én is tudnék simán venni egy lakást, ha nincsenek a "csodálatos állami támogatások" amik miatt irreálisan megdrágultak az ingatlanok.

Ettől még nem vagyok egyébként előrébb, mivel annyira szánalmasak a bérek itt. Csak annak van esélye normális pozícióba kerülni, akinek nagyon jó végzettségese és sok tapasztalata van, de leginkább azoknak akiknek van ismertsége az adott cégekben: haver, sógor, koma és sok sok seggnyalás révén.

21# Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy volt egy válságunk és temérdek devizásunj, ahol az emberek nagy részének nem az ingatlan vásárlás volt a legnagyobb baja, így az ingatlanpiac beállt, sőt... rengeteg elúszott ingatlan került piacra nagyon kedvező áron.

Utána a gazdasági helyzet javulása (egyéni szinten értem főleg), a kedvező hitelezési feltételek és az új családtámogatási rendszer is hozzájárult a mesterséges pörgetéshez ami miatt most ott tartunk, ahol...

A lényeg ugyanaz, de azt azért cáfolnám, hogy akkoriban nem volt nehéz lakáshoz jutni egy válság közepén/utána azoknak, akiket ez nagy mértékben érintett. Márpedig sokakat érintett.

Mondd most pl. egy vendéglátósnak ugyanezt... A megélhetése a tét, a megtakarítását észszerűen nem lakásba fogja ölni. Le is lassult a piac.

#20-as: "25 évesen saját lakás... Középosztálybeli szülők 30-40-50% önerőt adnak a gyerekük lakásához... Mesélj még! :D"

Ha nem ismered a középosztálybeliség fogalmát, akkor minek reflektálsz?

Vidéki nagyvárosban 3-4 évvel ezelőtt 14-15 millióért 2 szobás lakásokat lehetett venni felújítva!!! Szerinted egy 40-es,50-es házaspárnak akik sose voltak szegények, nehéz a gyereküknek 3-5-7 millió forintot adni egy lakásbeugróhoz? Volt 20 évük összegyűjteni a pénzt. Ezek egyáltalán nem hatalmas összegek.

#23 Pedig a realitásérzékedben és a kommentedben kéne keresned a hibát. Ja hogy vidék, és 14-15 millió, meg néhány éve? Jó hogy nem egy 200 ezer forintos borsodi családi házat vesznek, tető és nyílászárók nélkül. A középosztály sehol sem azt jelenti, hogy a szülők fizetik a gyerek lakásának jelentős részét. Na most vagy a szülők által spórolt pénz mértékével túlzol, vagy 25 éves korig félrerakott összeggel.

Ha valaki csak 21 éves koráig jár egyetemre, aztán 4 évig dolgozik, havi 150 ezret kell félretennie a 14-15 millió feléhez. Hol, a mamahotelben? A probléma csupán annyi, hogy a többség 22+ évesen végez, mert nem csak 3 éves a képzés, mert kéttannyelvűbe járt, mert évvesztes, mert csúszik, vagy egyszerűen még elvégez egy mesterképzést, és 25 éves koráig csak (jó esetben a minimálbér kétszereséért) gyakornok.

Budapesten most 30 millió alatt nem igazán lehet lakást venni, tehát a szülői támogatás itt legyen mondjuk 15 millió. Ha valaki 21 éves korában kezdi a munkát, akkor több mint 300 ezret kell minden hónapban spórolni. Nem tudom te mit dolgozol, de ennél a legtöbb diplomás kezdőfizetés kisebb. Persze biztos 16 éves kora óta dolgozik, és akkor már csak 140 ezres havi megtakarítás kell, teljesen reális...

Az átlagos gyerekszám sem igazán 1. Tehát az ennyit meg annyit kell félretenni a gyereknek az még átlagosan sem ennyi meg annyi, hanem 1-2-3x annyi.

"Pedig a realitásérzékedben és a kommentedben kéne keresned a hibát"

Ahogy előbb is írtam, tisztázd magadban a középosztálybeliség fogalmát.

Ugyanis a középosztály nem egyenlő az átlaggal vagy a 3. jövedelmi ötödbe tartozó népességgel stb. A klasszikus középosztálybeliek aránya ma Magyarországon kb. 15%, van 5% felső-középosztálybeli, 1% kifejezetten gazdag és 0,1% elit. Ez a kb. 20%-nyi réteg az, akikről az eredeti kommentem szólt. Sajnos itthon a lakosság 80%-a szegény vagy munkásosztálybeli, na ők tényleg nem tudják támogatni a gyerekeiket, max örökség útján.

A vidéki nagyváros, 3-4 éve csak egy példa volt. Igaz, hogy akkor alacsonyabbak voltak az árak, de a fizetések is!

Van olyan munkatársam, aki egy éve kapott egy 1,5 szobás újpalotai panelt a szüleitől. Biztos, hogy akkor is volt már legalább 22-23 millió egy kisebb lakás azon a környéken. Ezenkívül saját autóval rendelkezik, amit szintén a szülőktől kapott.

A kollégám még nincs 30 éves.

Fogalmam sincs hogy a szülőknek hogy volt erre pénzük (spórolás, örökség, nyertek a lottón stb), annyira jóban nem vagyunk.

Nem értem mi olyan hihetetlen abban, hogy középosztálybeliként is tudják támogatni a gyerekeiket egyes szülők. 20-25 év alatt simán félre lehet tenni 10-15 milliót (ha az említett 20%-ba tartozol és persze jelenértéken számolva), ha van 2 gyerek az még mindig 5-7,5 millió fejenként. Igaz Budapesten ez max 20-30% önerő, de nem csak Budapestből áll az ország.

"

Budapesten most 30 millió alatt nem igazán lehet lakást venni, tehát a szülői támogatás itt legyen mondjuk 15 millió. Ha valaki 21 éves korában kezdi a munkát, akkor több mint 300 ezret kell minden hónapban spórolni."

A hiányzó 15 millióra felvesz hitelt és úgy lesz neki lakása.

Nem azt írtam, hogy a középosztálybeli szülők lakást vesznek a gyerekeiknek (azok a gazdagok), hanem, hogy az önerőt biztosítják. A maradék az hitel vagy a gyerek párja/férje/felesége is kap otthonról 15 milliót és meg van oldva.

Egyébként egyedülállóként 25 milliós lakás is több mint elég. 10 millió hitel 20 évre pedig nincs havi 60 ezer forint se. Pesten nettó 250 ezret nem lehetetlen 25 évesen megkeresni piacképes diplomával, ennyiből kijön a törlesztő. A félig-meddig banki hitelből vásárolt lakás pedig még mindig saját tulajdon.

A gazdag családban felnőtt ismerőseim pedig igen, már az egyetem alatt vagy rögtön utána kaptak lakást. Hitel nélkül, full kp-ból fizetve. Nemcsak vidéken, hanem Pesten is.

Nem egy egyetemi csoporttársam volt, aki saját lakásban lakott már akkor is.

2014-ben már sehol nem volt a válság, utána indult el a meredek áremelkedés.

Egyébként mondok még egy példát: 2013-ban mentem egyetemre BP-re, a tipikus bérházas részén béreltünk 3-an egy 50+nm-es lakást. A tulaj akkor már árulta a lakást, de ameddig nem adta el lakhattunk ott. 2015-ben sikerült neki. 10-11 millióért hirdette. Ma ez a lakás (500 ezres nm árral számolva) is legalább 25 millió, de ahogy nézem a környéken az átlag ár inkább 700 ezer/nm: tehát kb. 35 milliót ér. Ez a lakás egyébként a VIII. kerületben volt, és mi anno magunkban kiröh9gtük a tulajt, hogy ilyen "drágán" árulja... pedig 3-szoros áron el tudta volna adni pár évvel később...

11. kerületben is laktam egy 50+nm-es 50-es évekbeli, téglaépítésű lakásban, 2 hatalams szobája volt, konyha, fürdő wc és egy kis előtér.

A tulaj akkor azzal dobálózott, hogy 30 milláért eladja és vesz egy villát magának a Balatonparton. Őt is kiröhögtük... Pedig nem tévdett, ma ez a lakás 800 ezres nm árral számolva (és ennyiért simán el lehet adni, földszinti, csendes, de mégis frekventált környéken lévő lakás) 40 milliót ér.

Akkoriban apáméknak simán lett volna pénzük a 8 kerületi lakásra, kár, hogy nem vették meg. Pedig nem kerestek jól akkor sem. A fizetésük szinte semmit nem nőtt, az árak viszont 3X magasabbak...

#20: nem értem ezzel mi a baj? Tényleg így van.

Mi még tán középosztálybeliek se voltunk (gyári munkás és pedagógus szülők, nagyszülők).

Mégis tudtak segíteni. Egyrészt persze örökségből de még azon felül is kb 10 millióval.

De a magunk részét is beleraktuk párommal. Így családi házban lakunk. Ha nem lett volna semmi családi segítség akkor kicsit több hitelt veszünk fel és lenne egy lakásunk amit kb mostanra tudtunk volna teljesen kifizetni.