Mondanátok olyan budapesti irodai munkát, ahol 250 ezret nettóban minimum megkapnék?

Meg kell ismerned a kompromisszum fogalmát. Ez egy "új" élethelyzet, amihez alkalmazkodni kell. Egy új probléma, amit meg kell oldanod, máshogy kell megoldanod mint azokat, amik eddig szembe jöttek. A kompromisszum alapvetően elindulhat 2 irányba: A: feladod Budapestet. B elviselsz mást magad mellett. Az elsőt kizártad. Hogy ha a B-bél megállapodsz, tenned kell valamit azért, hogy megszüntesd a helyzetet, meg eleve nem tartható életvitel szerűen a másokkal élés. B1 lehetőség, hogy ha úgymond vársz valakire, akivel összeköltözhetsz. Ez elég hosszadalmas is lehet, magas a bizonytalansága, és később ugyan ide visszacsöppenhetsz. B2, valakit elviselsz magad mellett, és valamit tanulsz is mellette, legyen az nyelv, OKJ, felsőfokú képzés (létezik diákhitel, ha piacképes szakmát kezdesz el levelezőn jó opció lehet). Ez mind közép és hosszú távú folyamat, de még mindig B2 tűnik a legracionálisabb sablonnak abból a szempontból, hogy ne kerülj bele később ugyan ebbe az élethelyzetbe. Plusz ha valahol sikerül elhelyezkedned tegyük fel 200 eft nettóért, akkor jövő ilyenkorra már úgy kereshetsz munkát, hogy van az adott tevékenységben tapasztalatod. Akkor már reális lehet az a fizetés, mint amit most szeretnél. Én bő egy évig csináltam azt, hogy napi 5,5-6 órát tömegközlekedtem 166eft-ért, plusz mellette levelezőn egyetem. Következő munkahelyemen már 310-et kerestem 1 év múlva, onnantól nagyobb anyagi gondjaim nem voltak.

Megoldás lehet még nem napi 8 órával jövedelmet keresni. Gondolok itt másodállásra, vagy hétvégi munkára, esetleg olyan munkára ahol folyamatosan van lehetőség plusz pénzt keresni (túlóra).

Hát akkor itt a tanács, mert ami értelmes azt nem fogadod el: csinálj LinkedIn profilt (ezzel a fizetési igénnyel irodai munkát -mert neked csak ez a jó- egyedül ott kapsz) és add be minden pozícióra, ami szembe jön azzal meg ne törődj, hogy mindegyik pozícióhoz ami nem programozói valamiféle diplomát kérnek. De aztán ne az legyen 1 hónap múlva a kérdés: “miért nem hívnak még fel se a HR-esek?”

Röviden: vagy lejjebb adsz a “munkaigényeidből” -pl a trombózisos szöveg full baromság, azzal pont hogy ülni nem szabad- vagy elmész Pestről. Ennyi.

Az ország messze legdrágább városának legdrágább részén (hiszen fél óránál többet nem utazol) szeretnél végzettség nélküli pályakezdőként egyedül teljes lakás bérelni. Ez még olyan anyagi szempontból sokkal szerencsésebb helyeken sem realitás, mint Amszterdam vagy Stockholm.

Minden megoldásra van két kifogásod, mielőtt bármibe fogsz, javasolnám egy pszichológus felkeresését, sokat segítene. Kérlek ne sértésnek vedd, de gondolom a környezet, amiben felnőttél hasonlóan negatív, ebből meg nehéz egyedül kitörni.

Nem mondom, hogy lehetetlen olyan melót találni, amilyet keresel, de vagy jobb/ritkább nyelvtudás vagy valamilyen végzettség vagy értékelhető mennyiségű munkatapasztalat kellene hozzá, ezek nélkül nem fog menni.

Kérdező: amit szeretnél, arra nincs reális esélyed (munka típus + bér).

Innentől én nem akarom megmondani, hogy mit tegyél, de egy biztos, újra kell tervezned. Szóval vagy az igényekből engedsz, vagy növeled a piaci értéked, mert a jelenleg igényelt páros (elvárt bér, munka típusa) nem reális számodra.