Villamosmérnöki végzettséggel milyen munkák számítanak a legkönnyebbnek?

Más az amikor kérik, és más az amikor kell a diploma egy villamosmérnöki pozícióba. A villamosmérnök az utóbbi 15-20 évben elég tág fogalomra nőtt. Ma a munkaerő piacon villamosmérnöki pozíciónak hirdetett állások legnagyobb százalékához nem kell villamosmérnöki diploma. Olyan helyre kell diploma, ahol tervezői nyilatkozat kiállítása, vagy mérnök kamarai tagság szükséges, pl. épületvillamossági tervezés, erőművi rendszerek, alállomások, távvezeték, távközlési hálózat, robbanásbiztos elektromos tervezés, mondhatni gyűjtő néven az energetikai szakirányú diplomával betölthető munkakörök. Az automatikával és műszerautomatikával betölthető pozíciókhoz, mint beágyazott rendszer, robot, plc, szerszámgép programozó, számítógépes folyamatautomatizálás, nem kell diploma, de villamosmérnöki háttértudás elengedhetetlen. Általában azok a cégek akik az előbbi tevékenységek valamelyikét folytatják, automatizált ipari berendezéseket gyártanak. Ahhoz hogy egy ilyen berendezést egy cég el tudjon adni, CE nyilatkozatot kell kiállítani, melynek része az, hogy a berendezést gyártó cég nyilatkozik a vezérlés és a szoftver megfelelőségéről, továbbá bármikor rendelkezésre kell állnia a kockázatelemzési dokumentációnak. Régebben ezt hívták tervezői nyilatkozatnak a gépgyártásban, mára a cég ügyvezetője aláírja a CE nyilatkozatot, és övé minden felelősség. Egy szobafestő mázoló is megtervezheti egy présgép biztonsági rendszerét ha képes rá, a felelősség a CE nyilatkozatot kiállító cégé. Egy kritérium van, hogy elektromos végzettségű szakembernek szemrevételezéssel és nem hitelesített műszeres vizsgálattal meg kell győződnie arról, hogy a berendezés villamos biztonságtechnikaliag és villamos üzembiztonság szempontjából megfelelő. Minden más az üzembentartó (vevő) felelőssége, neki kell kötelezően elvégeztetni beüzemelés előtt az érintésvédelmi felülvizsgálatot, a biztonsági rendszer alkalmasságát, stb.

Én lassan 10 éve foglalkozom ipari automatizált gépek villamos tervezésével, plc programozásával, beüzemelésével, építésével. Nincs diplomám csak abszolváltam, plusz egy technikus OKJ. Ebben a munkakörben soha nem okozott még problémát a diploma nem megléte.

És hogy érdemben is válaszoljak a kérdésedre: a programozó munkaköröket kizárhatjuk a kérdés szempontjából, csak úgy mint az energetikai munkákat. Az elektronika is összefonódik a digitális technikával, így a teljesítmény elektronikai tervezést is kizárnám. Viszont saját tapasztalat, az ipari vezérlés tervezése Eplan vagy WSCAD programmal, az talán megfelelő lehet számodra. Elég sablon munka, nyilván kell hozzá gondolkozni, de relatíve könnyű, az iparág fejlődése pedig tervezői oldalról annyit jelent, hogy áthelyezik a készüléken a csatlakozókat, vagy kap pár új interfészt az adott berendezés, esetleg kifutó széria helyett újat kell választani. Az elektromos erőátviteli eszközök pedig nem nagyon változnak, a kismegszakító, mágneskapcsoló, sorkapocs, motorvédő, lágyindító, stb. ugyan azok mint 20 éve, és ugyan azok lesznek 20 év múlva is. A bonyolultabb hajtásokat, logikai vezérlő rendszereket pedig úgy is valamelyik nagyobb gyártó konfigurátorával állítod össze, ha mégsem, gyorsan összejön az a 10-15 tervlap sablon ami alapján relatíve kevés gondolkozással dolgozni tudsz.