Állásinterjún szerencsés lenne ezt magamtól elmondani, előnyt jelentene a többi jelentkezővel szemben?

A gondolataid egyike sem felel meg a valóságnak. Nem vagyok pszichés beteg, az esetem sem kitaláció. Büszke vagyok magamra, hogy a jelenlegi gyermekvállalást túlzott erővel támogató rendszerben is kiállok a saját nézetem mellett és bevállaltam ezt a beavatkozást, amiről 11 (nem elírás!) éve álmodtam. Igen, már gyerekként nagyon határozottan tudtam, hogy nem akarok felnőttként gyereket. Soha nem feküdtem le fűvel-fával, eddig 6 szexuális partnerem volt, csak kapcsolatban szexelek, ez a megállapításod szimpla rosszindulat. Attól, hogy terhes nem lehetek, a nemi betegségeket ugyanúgy elkaphatom. A 2. pontodban van némi igazság, korábbi munkahelyemen tapasztaltam ezt, hogy a kisgyerekes kolléganőm helyett számtalanszor kellett dolgoznom, az ő munkáját is elvégezve, mert épp hirtelen lebetegedett a gyereke. Ez sokszor azt jelentette, hogy 12-13 órát dolgoztam a napi 8 órás munkaidőm helyett és a fizetésem emiatt semmit nem nőtt. Ez minden embernek rosszul esne, kár lenne tagadni. Engem is alkalmaznak, én magam mondtam fel eddig mindkét munkahelyemen. Most is elmehettem volna egy konkrét helyre, de nekem a tökéletes pozíció kell, nem csak egy hely, ahol kapok havonta fizetést. 3. pontod tévhit, ugyanúgy menstruálok, semmilyen ilyen kockázattal nem járt a műtét, minden rendben van velem nőgyógyászatilag is. Sőt, elárulom neked, hogy a fogamzasgátló tablettától az emberek jelentős részének lesz hormobproblémája, mely szedés alatt kitűnően el van fedve, de miután abbahagyja valaki, akkor nagyon erősen jelentkezik. Nem úgy járok az utcán, hogy úton-útfélen ezt hangoztatom mindenkinek, de szerintem egy munkáltató jobb, ha tisztában van vele.