A családtól kapott életindító összeg általános?

Valóban sokan kapnak, én is ezt tapasztalom, bár az ismerősi körömben az a szokás, hogy a nagyszülő halálakor kapott örökséget a szülő odaadja a már felnőtt gyerekének.

Én nem kaptam semmit, annyi ruhával jöttem el 18 évesen otthonról, amennyi rajtam volt. (Ilyenkor szokott jönni, hogy olyan áron inkább ne kapjon az ember semmit, hogy a nagyszüleit elveszíti, nekem már rég nem élnek, szóval abból sem kaptam egy fillért sem.)

Én mindkét gyerekemnek teszek félre babakötvényben.

Biztos most ez a divat hogy egy nagyobb összeg összejön mire betölti a 18 at, és életkezdésnek milyen jó. Ez így eddig szép is, aztán majd jönnek a tapasztalatok utólag, hogy bár ne tettük volna, mert a fiatal, pár hónap alatt eltapsolta a 4 millát, amit évekig gyűjtöttek.

És nagy a csábítás amikor kikrül a szabadságba, szinte nulla munkatapasztalattal stb.

Tisztelet a kevés kivételnek akik tudnak pénzzel bánni.

Én 28 éves vagyok, azt látom, hogy a környezetemben nagyon sokan kaptak életkezdő támogatást, ha nem is komplett lakást (debreceni vagyok, azért az itt nem kis pénz), legalább pár milliót önerőnek. Esetleg a nagyszülők házát vagy az onnan örökölt pénzt.

De mi pont nem kaptunk semmi, nulla forinttal léptünk ki az életbe és azért érződik is az anyagi különbség azokhoz képest, akik kaptak. Én

Ismerősi körömben kb 50/50 azoknak az aránya, akiket támogattak és akiket nem.

Férjem családja nagyon jómódú, kapott egy kis segítséget az első kocsija önerejébe, de mást nem (használt kocsi persze, nem nagyzoltunk). Az én családom (most már) átlagos anyagi helyzetben van, de kérés nélkül besegítettek tavaly az önerőbe. Főleg azért mert nálunk így szokás, nekik is besegítettek nagyszüleim abból a kevésből is, ami akkoriban volt.

Szóval családi felfogás függő.

Mi teszünk félre a gyereknek, pont azért mert tudjuk, hogy egyedül elindulni nagyon nehéz.

28/N