Melyiket érdemesebb csinálni? Elmenni egyetemre és diplomát szerezni vagy kitanulni egy szakmát és egyéni vállalkozóként dolgozni?

Attól függ NEKED mi jön be. Ez egyéni ízlés és élethelyzet, lehetőség kérdése. Ha valaki nagyon jó mondjuk reál tárgyakból, matematikából, fizikából stb. adja magát, hogy továbbtanul mondjuk valamilyen mérnöknek. Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya. Én azt mondom az ember egy JÓ szakmát (ez lehet egyetemi is, nem csak kétkezi) tanuljon ki és minél előbb próbáljon meg a saját maga ura lenni.

De nem mindenki ilyen ambiciózus, valaki megelégszik azzal is, hogy egy átlagos diplomával/középfokú szakmával elmegy alkalmazottnak átlagos fizetéssel, de kényelmesen és nyugodtan éli le az életét.

Szerintem szakmát tanulni, alkalmazottként belerázódni és aztán amint lehet, vállalkozni!

Én úgy látom, hogy rengeteg friss diplomás nem tud mit kezdeni a diplomájával, mert valójában nem ért semmihez és max. a nyelvtudás vagy/és valami mérnöki, orvosi végzettség az, ami ér is valamit a munkaerőpiacon, de pl. a programozást sem az egyetemen fogja elsajátítani....

Szóval diplomát csak akkor szerezz, ha az nem valami himi-humi szak, ellenkező esetben csak időpocsékolás bárki-bármit is mond és igen, egy jó szakmával pár év alatt lehet önállósodni, de ez nagyban függ az egyéni hozzáállástól, érdeklődési körtől, elszántságtól, rátermettségtől is.

Valaki egyszerűen nem alkalmas vállalkozónak és sokaknak kényelmesebb az alkalmazotti lét.

Szóval elsősorban neked kell eldönteni, hogy mit szeretnél, hogy te mire vagy alkalmas és mit vagy hajlandó megtenni érte!

"JÓ szakmát (ez lehet egyetemi is, nem csak kétkezi) tanuljon ki és minél előbb próbáljon meg a saját maga ura lenni"

Én is ezen a véleményen vagyok. Sokan 20 év munkaviszony után jönnek rá, értik meg, hogy alkalmazottként, hiába vagy mérnök, gazdasági szakos, egyéb szellemi, fizikai munkás, kevés a mozgástered. Kivéve mondjuk a programozót.

Tény, sok szakma van, ahol van mozgástér. Az ember, inkább magának dolgozzon, ne másnak. Ha kevesebbet keres, akkor is. Idővel úgy is változik ez is. Teljesen más érzés, ha magának dolgozik az ember. Természetesen olyan kell tanulni, amire van igény. Vagy vállalkozói szemlélettel figyelni, követni az igényeket, trendeket. stb.

De mondom, erre sokan 15-20 év alkalmazotti lét után jönnek rá.

Tény, hogy a vállalkozáshoz más mentalitás, hozzáállás kell. Ez nem mindenkiben van meg. Illetve még az oktatás is rátesz egy lapáttal.

Alkalmazottakat képeznek, nem vállalkozókat, mert könnyebb egy multihoz beterelni az embereket és úgy ellenőrzés alatt tartani, kiszolgáltatottá tenni őket, mint különböző szinteken egy ütőképes, több lábon álló gazdaságot létrehozni.

A stressz megvan egy alkalmazottnál is, nemcsak a vállalkozóknál.

Szerintem az itthoni piacra nem igazán éri meg vállalkozni, mert a politika, egyre több mindenben jelen van. Hiába vagy tehetséges, talpraesett, ha egy keleti zsákfaluban lévő vállalkozó fillérekért bérel telephelyet és mellé még van politikai kapcsolatai is. Mindenféleképpen nemzetközi piacra kell dolgozni. Ezt is látni kell.

Tehát, van akinek az alkalmazotti lét fekszik, mert neki jobb a "biztosabb" bevétel, mintha mindennap "24 órában" készenlétben lenne.

Van, aki meg rájött, hogy inkább kockáztat, mert megérett arra a szintre, hogy vállalkozó legyen.

“Egy kőműves vagy egy villanyszerelő vállalkozónak olyan stresszes és kockázatos élete lenne?”

Nem, de ha normálisan akarsz keresni akkor nem feltétlen napi 8 órát kell dolgozni, nyomni neki 10-12 órába akár hétvégén is. Stressz a határidők miatt lehet esetleg valami idióta alkalmazottat fogsz ki magad mellé stb.