Egy férfi miért büszke a betanított munkás "karrier"-re?

Jól értem, az a kérdés, hogy miért büszke valaki erre, aztán leírod, hogy nem találkoztál még senkivel, aki büszke lenne rá?

Mert szereti csinálni, tisztességesen csinálja, termel... hozzáad a társadalomhoz.

Betanított munkás vagyok, gépkezelő. Büszke vagyok rá először is azért, mert egy olyan profilú cégnél dolgozok ami szerintem jobbá teszi a világot. Büszke vagyok rá továbbá azért, mert havonta átlag 400 ezret megkeresem simán, túlórákkal havi félmillió forintot is kézhez kapok. Közben mozgok, egészségesen elfáradok fizikailag és egyszerűen ha hazaérek, nem kell a munkahellyel foglalkoznom. Jut idő a magánéletre is fix 8 ra munka mellett. Nem hajtják ki a belem a fizetésem pedig mérnöki szinten mozog. Én ezért vagyok büszke a munkahelyemre és azért, mert emberi körülmények fogadnak, a magyar átlagnál jóval tisztább munkahely.

Hát azért mert mondjuk önálló lábon áll, és nem 'büdös' neki a kétkezi munka; és nem szorul rá mondjuk mindig hogy a szüleitől kuncsorogjon, hanem már felvették őt egy melóba, alkalmazzák , tehát valamit jól csinál, és még fizut is kap érte, tudhat miből önállóan gazdálkodni, akár még besegít pénzzel otthon, elkezdte az önállósodását, és büszke rá pl ,hogy szorgalmas, pl egyetem önmagában sem biztos, hogy könnyű, de ő még dolgozik is mellette, és már tud félrerakosgatni is, ha már majd neki lesz gyereke; tud egy picit tervezni, gazdálkodni, előre látni.