Adósságot is lehet örökölni?
Én amióta tudom az eszemet tisztában vagyok vele, hogy szüleimtől soha nem lesz semmilyen örökségem, ugyanis engem is testvéreimmel együtt nagyon nehézkes körülmények között sikerült felnevelniük, édesapámnak annyi tartozása van, hogy még saját bankszámlája sem lehet.
Eddig nem is lenne semmi probléma, hisz alapból úgy szervezem az életemet, hogy abszolút nem okoz problémát az, hogy nem lesz örökségem, viszont mostanában valaki elejtett nekem egy olyan információt, hogy az adósságok is öröklődnek, amin igen-csak felháborodtam, ugyanis én tisztességes életet élek és már elnézést de hogy jövök én ahhoz, hogy az apám hülyeségei miatt én fizessek? De aztán kicsit átgondoltam és ha belegondolok végül is az a szervezet vagy ember (vagy tudom is én) akinek tartozik apám, az is hogy jön ahhoz, hogy csinál neki valaki hatalmas tartozást és utána meghal, aztán soha senki nem fizet neki. Szóval belátom, hogy az érmének két oldala van és szeretném megtudni, hogy most valójában hogyan is működik ez, esetleg van-e arra bármilyen kiskapu, hogy én ne örököljem azt a bitang nagy tartozást? Hol tudok ezzel kapcsolatban hivatalos információkhoz jutni?
Sajnálom, hogy ez a helyzet, de nekem az égvilágon ehhez semmi közöm, miért nekem kéne fizetnem bárkinek a tartozását? Főleg, hogy én vagyok testvéreim közül az egyetlen akinek valamire való jövője lesz (és mindezt persze majdnem teljesen önerőből), mert az egyikük szellemi fogyatékos a másik meg még mindig az általános iskolát csinálja 16 évesen..
(Édesapám abszolút nem törleszti ezt az adósságot egyébként, mert ő váltig állítja, hogy nem öröklődik, illetve örül, hogy egyáltalán el tud minket tartani)
válasza: válasza:A valóságban ez így működik:
Mikor valaki meghal akkor lesz egy hagyatéki tárgyalás, ahol lajstromba vesznek minden hátrahagyott vagyontárgyat és értéket valamint az összes örököst (végrendelet figyelembe vétele ha van, stb...).
Természetesen a kintlévőségeket ugyan úgy figyelembe veszik.
Tehát tegyük fel édesapád meghal és te vagy az egyedüli örökös (egyszerűség kedvéért). A lista rövid lesz, van ingatlanvagyok 20 millió forint (egy lakás), ellenoldalon pedig van a lakáson 25 millió forint lakáshitel-tartozás.
Fel fogják tenni neked a kérdést, hogy igényt tartasz-e az örökségre. Az EGÉSZRE! Tehát ha igényt tartasz a lakásra akkor kapod vele a tartozást is. Ha lemondasz az örökségről akkor pedig ennyi volt, se vagyon se tartozás.
Ilyen egyszerű a képlet. Ilyen formán "tartozást" elméletben lehetséges örökölni, de a gyakorlatban elég kevés olyan ember van, aki bevállal több tartozást mint vagyont...
válasza: válasza: válasza: válasza:Ahogy 2-es leírta, csak kicsit én is hozzátennék. Maradva az említett 20 milliós lakásnál és a 25 milliós tartozásnál.
Mint említették az egész örökséget lehet örökölni, a + és - egy csomagban. Amit itt még a gyakorlatban lényeges, hogy ugyan a tartozásokért csak az örökség értékének erejéig felel az örökös, ami azt jelenti ebben a példában, hogy a 20 milliós lakást elárverezik és a befolyt összeg első körben a tartozás kiegyenlítésére megy. Elsőbbséget élvez. Vagyis semmit se látsz a lakás eladási árából. Igaz viszont nem felelnél a fennmaradó tartozásért, mert csak azért felelnél mire az örökségből futja.
Tehát ilyen esetben nagyon alaposan tájékozódni kell a pontos tartozásról és az örökség ingó és ingatlan értékéről.
Ha biztosan több a tartozás akkor nem érdemes elfogadni, mert egy ingatlannal szoktak lenni minimális fenntartási költségek, amik a tulajdonost terhelik. Ilyen lehet egy kommunális adó vagy közös költség, ami mindenféle közüzemi fogyasztás nélkül is pár ezer forint.
Az örökségnél ha a tartozás biztosan mínuszos akkor jobb nem is foglalkozni vele, mert jelenthet némi kiadást és fölösleges papírmunkát is.
válasza: válasza:"Sőt, még csak le sem kell mondani, eleve csak a hagyaték erejéig lehet adósságot örökölni."
Az ehhez hasonló válaszok adói majd megváltoztatják a véleményüket, amikor az esetleges hagyatéki tárgyalásig nem futnak be a teljes hitelezői igények, és azt látják, hogy van egy 20 milliós ingatlan, meg 15 milliós tartozás.
Ok. Pluszos vagyok, kifizetem . Ok. de akkor fizess be illetékként X száz ezret. Még így is pluszban vagyok...
Aztán láss csodát örököskutatás révén jönnek elő a tartozások hitelezői az igényeikkel. Egyiknek 2 millió, másiknak 3 millió. De hát a hagyatékin nem ezt mondták.. Nem, valóban. Hanem azt, hogy az esetlegesen hagyatéki leltárban nem lévő tartozásokért az örökös felel, a hagyaték összegéig.
Na, akkor eljutottunk oda, hogy volt 5 millió plusszom, tehát az 5 milliót még pont kifizethetem,- ami utólag 8 hónap múlva "kopogtatott" az ajtón- , feltéve ha eladom az ingatlant.De az 5 millió után fizettem öröklési illetéket, ja és még a temetésre kötelezett is én vagyok, jövőre meg az ingatlan eladás után is adózok még szja szerint.
válasza:Ha valaki elfogadja az örökséget tartozással együtt akkor csak a hagyaték értékéig felel a tartozásokért. Mindegy hány millió jön hozzá mert vagy ki lehet fizetni az örökségből, vagy csókolom elúszott akinek tartoztak. Vagyis ha nem lehet kifizetni az örökségből akkor sajna ennyi, de az örökös nem felel az örökölt tartozásért az egyéb ettől független vagyonával.
Ha több a tartozás egy örökségen, akkor nem a tartozás akárhány milliós összege miatt nem érdemes elfogadni, hanem az egyéb járulékos költségek miatt.
Sőt levonható még a tartozás kiegyenlítése előtt a temetés költsége és a közjegyzői díj is, mert tartozás esetén is elsőbbséget élvez, de utána tényleg a tartozás kiegyenlítése következik.
Az öröklési illeték is kiesik ebben a szokásos esetben, amikor egyenesági rokonok (és házastársak esetében is) nincs öröklési illeték.
"4.1. A tárgyi illetékmentesség szabályai
Mentes az öröklési illeték alól:
1. Az örökhagyó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) valamint túlélő házastársa, bejegyzett élettársa4 által megszerzett örökrész.
Az egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok. 5 A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi. Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is."
válasza:Még egy helyesbítés, amúgy jó a felvetés, hasznos lehet.
Örökölt ingatlan eladása után bizonyos esetben nem kell SZJA-t fizetni, mégpedig akkor ha az eladás után nem keletkezik többlet a hagyatéki leltárban rögzített értéken felül. Vagyis ha a hagyatéki leltárban az ingatlan értéke 20 millió Ft és pontosan ennyiért lett eladva, akkor nem kell utána SZJA-t fizetni. Ha drágábban lett eladva, akkor pedig csak a különbözet után kell fizetni az SZJA-t.
után kell adót fizetni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!