Más is egyre nehezebben tudja tartani azt az életszínvonalat, amin él?
Nem nagy dolgokra kell gondolni, teljesen átlagos, se nem "szegény", se nem "gazdag" középosztálybeli nő vagyok. Nettó 140.000 Ft a fizetésem. Pár hónapja úgy érzem, hogy hiába nem változott semmi, egyre nehezebben jövök ki a fizetesemből. Végig küszködtem a szeptembert majd megjött ugye az októberi fizetés.
Befizettem (illetve felretettem) minden számlát, diakhitelt, töltöttem pénzt a telefonomra, felretettem a BKV bérlet pénzt, stb. és volt egy nagyobb, évente egyszeri kiadás, elvittem a kutyámat állatorvoshoz.
Most ott tartok, hogy semmi luxus nem történt, de maradt 17.000 ft-om a hónapra, amit elkölthető... élelmiszerre, gyógyszerre, tisztalkodo szerekre, stb...
Múlt hónapban nem jutottam el fodrászhoz, ebben a hónapban szerettem volna, de már konstatáltam, hogy ebben a hónapban sem fogok eljutni.:( Olyan baromira nagy luxus dolog lenne ez a mai világban? (Félévente 1* fodrászhoz menni)
Nem panaszkodni akarok, elvagyok nélküle, csak elkeseredtem, hogy becsületesen dolgozom, adozom, és mégis hónapról hónapra csak küszködöm, sakkozok, és lemondok dolgokról....amik a mai világban szerintem nem számítanak olyan luxus dolgoknak (pld. venni egy kis zacskó mogyorót hónap végén, most ez egy aktuális dilemmám volt, hogyha megveszem, egész nap már nem ehetek semmit.) De nekem legalább van még miből ennem!
Csak fárasztó... mások is így élnek?
Igen, tudom. Én is aggódtam a kutyám jóléte miatt, de amikor úgy döntöttem, hogy megtartom (utcán találtam, nem lett meg az eredeti gazdája), akkor a nővèremmel előre megbeszéltem ezt, hogy segít és támogat, ha valami nagy baj történik a kutyával (több tízezres műtét, stb.). Ő is nagyon szereti, ebben biztos vagyok, hogy nem hagyna magamra a bajban.
A szobabèrlès is valóban luxus, otthon 23.000 ft-ot fizettem a rezsibe, de annyira nem tudom elviselni az apám alkoholizmusát, hogy amíg nem muszáj, nem megyek haza.
Édesem, a nettó 140es fizuval (BKV bérlet nélkül, albérletben) te nem átlagos vagy, hanem kimondottan szegény.
140ből elmegy 80 az albérletre 10 a BKV bérletre, marad összesen 50 forintod ételre, szórakozásra, tisztálkodószerekre stb.
Ezek után szerinted akkor ki a szegény?
Szegény alatt azokra gondoltam, akik például munkanélküliek vagy közmunkából, 50-60 forintból élnek, és nevelnek 3-4-5-... gyereket. Hozzájuk képest még szerencsésnek mondhatom magamat. Bár néha valóban én is szegénynek érzem magam.
Sokat őrlődöm a munkahelyváltáson, főleg egy-egy fárasztó nap után, mikor úgy érzem, hogy kidolgoztam a belemet a semmièrt. Valószínűleg el fog jönni az a pont, hogy hiába szeretem a munkámat, felhagyok vele, és elmegyek más területre/ versenyszférába dolgozni.
Szociális munkás vagyok.
Tudom, nem választottam jól, de szeretem, szeretek az embereknek segíteni, emiatt nehéz elszannom magam arra, hogy elhagyjam a pályát..:(
Sok mindent tehetsz azért.
- Kimehetsz külföldre szociális munkásnak több pénzért
- Összeköltözhetsz valakivel (lakótárs, pasi), és akkor máris kevesebb az albérleti díj
"se nem "szegény", se nem "gazdag" középosztálybeli nő vagyok. Nettó 140.000 Ft a fizetésem."
Hát ez nem igazán középosztály vagy a fizetésed írtad el.
Egyébként tök jó, hogy szereted a munkád de ha ennyire keveset fizet akkor inkább csinálj mást. Szabadidődben pedig továbbra is segíthetsz akin akarsz, ha ezt szereted.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!