Útiköltségtérítés: hogy változtak a szabályok? Mit tehetek ha a főnököm nem téríti az útiköltségemet (bizonyos %-át sem)?

"A munkába járási költségtérítést szabályozó, májusig hatályos kormányrendelet még 1993-ban született. Ebben a teljes árú vasúti 2. osztályú menetjegy, vagy bérlet 86 százalékát, míg az elővárosi vasúti-, illetve buszjegy - vagy bérlet - 80 százalékát köteles megtéríteni a munkaadó. Az új rendelet - a felsoroltakon túl - kiterjeszti a közlekedési eszközök körét a menetrendszerinti hajóval, és komppal. A dolgozó bármilyen közlekedési eszközt használ a más településről történő munkába járáshoz, a munkaadójának minimum a jegy vagy bérlet 86 százalékát kell megfizetnie. A HÉV és a busz 80 százalékos támogatási megkülönböztetése tehát megszűnik.

Az új rendelet felveszi a támogatandó utazási eszközök közé a légi közlekedési járművet, de csak a hazautazásnál. A hazautazás legfeljebb heti egy utazást jelent a lakó- és a munkahely között. Erre is vonatkozik a 86 százalékos támogatás, valamint a havi 30 ezer forintos támogatási limit, amely a többi közlekedési eszközre is igaz, de csak erre az évre. A következő években ugyan is a 30 ezer forint minden évben a KSH átlagos fogyasztó áridexével emelkedik. A 9 forintos kilométerenkénti, adómentes autó-költségtérítés akkor jár, ha az alkalmazott lakó- és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, vagy olyan a munkarendje, hogy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Hosszúnak számít az a várakozás, amely meghaladja az utazási időt.

A mozgáskorlátozott - vagy másért fogyatékos - személy akkor is kaphat autóra költségtérítést, ha van tömegközlekedés a munka- és lakóhelye között. Sőt neki akkor is jár a kilométerenkénti 9 forint, ha a munkahelyi településen belül lakik."