A magyar ember miért idegenkedik a munkavállalói jogok gyakorlásától?
Kezdjük a sztrájkkal. Ha valamelyik dolgozó felveti az ötletét a munkabeszüntetésnek, kb. az összes többi dolgozó meglincseli hogy ezt hogyan képzeli.
Ha mégis sikerül egy csoportnak összefognia és sztrájkolnia, akkor a többi máshol dolgozó magyarok szidják őket mint a bokrot.
A rendszerváltás óta nem volt igazi sztrájk Magyarországon kb.
De ott vannak még olyan dolgok hogy a magyar embert nem zavarja hogy szarul van bejelentve, nem zavarja a borítékba kapott fizetést, igazából nem zavarja semmi sem őt.
Miért nem állunk ki magunkért, mi magyarok?
Ha cselédmódra viselkedünk, ne lepődjünk meg hogy cselédnek is fognak minket tekinteni.
Nem idegenkedik, hanem egyenesen lenézik a munkavállalói jogokat.
A magyarok többsége kifejezetten azt tartja becsülendőnek, ha valakinek megsértik a munkavállalói jogait. Elég csak ezt az oldalt megnézni, mennyien verik a mellüket arra, hogy pl. ők napi 12 órát dolgoznak, pedig csak 4-be vannak bejelentve. Külön kitüntetést érdemel az, aki amúgy utálja a munkáját, meg is rokkan benne. Aki esetleg szereti a munkáját, és könnyedén telik el egy munkanapja, az szintén lenézendő.
Természetesen ha más szeretné gyakorolni a jogait, azt keményen meg is alázzák és kiröhögik. Szintén példa ezen az oldalon, hogy ha valaki jelenteni akar a NAV-nak vagy a munkaügyi felügyelőségnek, akkor jön valami kárörvendő, hogy "akkor ki is fognak téged rúgni".
Szóval ez itt Magyarország, ez a fejekben van benne, nem véletlen, hogy könnyedén meg is lehet tenni a jogsértéseket, és nyilvánvalóan az alacsony fizetések is ugyanezen alapulnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!