A magyar ember miért idegenkedik a munkavállalói jogok gyakorlásától?

A régi rendszerben hozzászoktak hogy mások uralkodnak életük felett. Az akkori generáció meg belenevelte ezt a mai fiatalságba is. A 80-as években egyik középiskolai magyartanárom nap mint nap elmondta hogy a magyar szolgalelkű. Ma már belátom milyen igaza volt.

A régi rendszerben azt sujkolták az emberekbe hogy ne gondolkodj, ne legyen saját megélhetési forrásod, ha netán van egy gazdaságod akkor azt is add be a közösbe és légy te is nincstelen munkás. Mert a nincstelen munkavállaló könnyen rabszolgaként kezelhető. Persze az viszont különös hogy az emberek ebbe bele is nyugszanak.

Platón Barlangja erről szól.

https://www.youtube.com/watch?v=sPzJBfHkpZY

Ha valaki sokáig ül börtönben akkor úgy hozzászokik hogy a szabad élet idegen lesz neki. És ha kiengedik akkor ösztönösen újra elkövet valamit hogy hazavigyék a megszokott börtönbe.

Egyik ismerősöm meg úgy fogalmazott hogy úgy bepofozták az embereket a téeszcsébe hogy ma úgy kell őket onnét kipofozni. Vagyis megszokták a szocialista színvonalú bérezést, amikor egy papír Trabantért is akár évekig kellett gyűjteni. Ráadásul úgy hogy közben rabszolgák voltak a saját hazájukban. És ma már el sem tudják képzelni az életüket rendes nyugati bérezéssel vagy szabad gazdaként odahaza.

Sőt, még helyeslik is hogy gyarmatosítók vannak a hazájában, mert szerintük szépen csillognak a gyáraik és lehet benne cselédkedni.

Amíg a Fidesz ellenzékben volt, szervezte az igazi sztrájkokat, vasutasok, pedagógusok stb.

Ma két okból nincsenek,: A sztrájktörvény miatt csak akkor lehet sztrájkolni, ha biztosítják az elégséges szolgáltatást. Azt viszont a munkáltató határozza meg, hogy mi az elégséges.

A másik ok: az emberek félnek attól, hogy kirúgják őket, és nem találnak másik munkát.

A 70-es években a szülőfalumban mindenki azt mondogatta hogy a szoci kényszermunka nem jó, hisz otthon szabadon jóval többet is meg lehet keresni laza munkával mint a megélhetés. Ez így is volt, a szüleimnek is volt gazadaságuk amiből két gyereküknek is felépítkeztek.

Ma meg ugyanabban a faluban mindenki munkát keres és még a közmunkát is elvállalják. Pedig ma már nem tilos otthon megélni vagy dél-amerikai dzsungelben tanyát létrehozni vagy akár idehaza. Olyasfélével magyarázták hogy gazdaként igaz hogy nagyon jól élhetne, de ott gondolkodni és dolgozni kell. Míg közmunkásként csak állhat zombiként (legrosszabb esetben munkát színlelnie) és várja hogy leteljen a munkaidő és megvan az a pár tízezer.

A szocializmusban nem hogy nem féltünk az elbocsátástól de folyton azon gondolkodtunk hogyan szabadulhatnánk meg a kényszermunkától, ahogy a katonaságtól is. Akkor még volt az emberekben jelentős önállóság. És ha kirúgták volna akkor szabad emberként élt volna boldogabban tovább.

Én érhettem volna meg azt hogy az első munkában töltött óra után kirúgnak. Elképzelem hogy a komcsi fullajtár főnököm közli hogy "Ki van rúgva, mehet haza!". Ott helyben táncra perdültem volna, nem még önként legyek cseléd.

"Elmúlt már az a kor hogy bevettük a dajkamesét, hogy költöztetik a gyárat ha sztrájkolni merünk."

Régen mikor az 50-es évek előtt még kb. 120 tanya volt a Bakonyban, például az ott élő boldog és szabad embereket hidegen hagyta hogy melyik élősködő tőkés költözteti a gyárát. Sőt, nem volt az a pénz amiért eladták volna szabadságukat. Az 1888-ban született nagyapám még ilyen szabad ember volt. El nem tudta volna képzelni az életét nem szabad emberként.

"A magyar ember miért idegenkedik a munkavállalói jogok gyakorlásától?"

Azért, mert alapvetően birka. (Tisztelet a kivételnek!) Megszokta, hogy a nyájjal vonul. Kell neki egy falkavezér vagy egy jó terelőkutya. :)

Itt ha valaki elkezd gondolkodni, más véleménnyel lenni, egyből kiközösíti a csorda. Sőt, ha ki akar mászni a xarból, a többi egyből visszarántja.

Összefogás?

Na, arra ne várj, mert az a cigók privilégiuma! És talán az egyetlen dicsérendő, becsülendő tulajdonságuk, mert ha közülük az egyiket sérelem éri, rögtön ott teremnek vagy százan segíteni, na ez a magyarokra nem jellemző - itt még jól beléd is rúgnak....

Egyébként meg a magyar emberek többségének a 12 órás droid-műszak + órás utazgatások után már semmi értelmesre nem marad ideje - gondolkodni meg pláne nem.

A cél a teljes lekötöttség, hogy még véletlenül se jusson senkinek az eszébe semmiféle "butaság". :)

"Ha cselédmódra viselkedünk, ne lepődjünk meg hogy cselédnek is fognak minket tekinteni."

Na, ja!

Csak lassan elfogynak majd a cselédek, mert az emberek hullanak, mint a legyek.

A munkavállalói jogok meg egyre csak szűkülnek....

Így kell ezt, fokozatosan... és egy nap arra ébredünk, hogy már nem lesz miért kiállni - vagy nem lesz hova....

Nyilván a jogaidat érvényesíteni kell, de biztos, hogy a sztrájk a legjobb módszer?

Jogai és lehetőségei a munkáltatónak is vannak. Te sztrájkolhatsz, ő meg felvehet más alkalmazottat.

A borítékba fizetés általában nem azért van, mert a munkáltató szemét, hanem mert van ez bizonyos összeg, amit bérköltségre tud fordítani, és abból tudja fizetni a munkavállalót: vagy bejelenti teljes bruttóra (de az alacsonyabb nettóval jár), vagy bejelenti alacsonyabb bruttóra és a többit zsebbe adja (a kérdés összetettebb, számít, hogy a cég tud-e feketén bevételt szerezni és, stb, de az alapja kb ennyi).

Lehet mondani a munkaadónak, hogy márpedig neked jár a bejelentett magasabb bér, de neki is joga van azt mondani, hogy annyiért nem éri meg téged foglalkoztatni.

Sztrájkolni is lehet, de attól hogy lesz több bevétele a cégnek? Több bevétel nélkül meg hogy tud magasabb fizetést kitermelni?