Ti mit gondoltok erről? Helyes, hogy nem engedik meg/nem foglalkoznak a problémámmal? (sportfogadás)

"Látszik, hogy te még nem találkoztál profival. "

Valóban,hiszen ezek a profik mindig olyanok mint Colombo felesége... :-)

Olyanokkal viszont már találkoztam akik profinak képzelték magukat...

Abba nagyon igazad van, hogy sokan annak képzelik magukat.

Közben az eredmények mást mutatnak!

Szerintem az a profi, aki mondjuk 1.5-ös szorzón, legalább 3 évig úgy, hogy havonta legalább harmincszor tippel, vagyis kb. 1080 tippből, 80 %-os találati aránnyal dolgozik.

Mindegy, hogy 1000 forintot tesz fel egy meccsre vagy 100.000-et.

Elköszönök!

Minden jót!

"Azok a profik, akik euró százezreket profitálnak évente :D"

Mutass nekem egy ilyen valós embert,történetet.(ahol hitelt érdemlően alátamsztható a dolog).Egyébként igy csak bullshit...

"A tétjeimhez képest rengeteg pénzt nyertem"

Hááányszor hallottam ezt már!...

Aztán a végén valahogy mindig kiderült, hogy igazából 1-2 héten túl mindegyik masszívan veszteséges.

"Egész nyáron erre kértem anyut (hiszen én 16 évesen nem regisztrálhatok ilyen oldalra), de egyáltalán nem érdekelte."

Oké, most már okafogyott a kérdés, de... én megértem őt. Pedig egyik hobbim a szerencsejáték. (No, nem úgy, hogy felteszem rá a fél fizumat, meg jelzáloghitelt veszek a házra, hogy fogadhassak XY-ra... párszáz forintokkal szoktam játszani, mert tisztában vagyok a fogadások mechanikájával. De szórakozásnak így is jó. Így is végigizgulhatom a meccseket, vagy a Lottó- vagy Luxor-húzásokat, de nem kell a kardomba dőlnöm, ha valami nem jön be.) Szóval én is szeretem a szerencsejátékot, de helyesnek tartom, hogy anyud nem regisztrál Unibetre úgy, hogy aztán te a nevében garázdálkodhass.

"Próbáltam rendesen viselkedni, segíteni neki rengeteg dologban"

Rég rossz, ha valaki már cska érdekből segít.

Amúgy miért is nem jó a Tippmix? Ha ezek szerint eddig azzal nem volt probléma. (Bár akkor is kellett egy felnőtt, aki feladja, és kiváltja, tekintve, hogy 18 alatt tilos...)

"Folyamatosan más kifogásokkal jött."

Mondjuk kifogások helyett tényleg jobb lett volna egyenes tényeket mondania. Kiskorú vagy, jogilag nem teheted meg, az ő fiókjáért meg ő a felelős. Ennyi. Nekem a pofám szakadt volna le 16 évesen, ha anyukámat ilyenre kérleltem volna, pedig merem állítani, jobb a viszonyunk, mint a tiétek.

"Mostanában elkezdett azzal cseszegetni, hogy nincsenek barátaim, nem voltam sehol nyáron, meg hogy milyen gyerek vagyok aki egész nap otthon ül."

Ez mondjuk ha tényleg így volt (és nem csak felvetette, hogy nincs-e kedved barátkozni, vagy esetleg valami más probléma miatt próbálta a szociális életedet felpezsdíteni) akkor tényleg nem volt tőle a legbölcsebb húzás. Minden ember más és más. Nekem se volt soha kedvem "bulizni". Nem mondom, hogy alkoholszűz lennék, de inkább egy menet a kedvenc játékomban, mint félrészegen vonaglani tajrészeg r*bik között. Ettől függetlenül vannak barátaim (bár nem sok, de aki van, az tényleg a barátom), és jól érzem magam a bőrömben. Van barátom, van munkám, vannak hobbijaim. Nem kell mindenkinek extrovertáltnak lennie.

"Számtalanszor elmondtam már neki, hogy azért nem megyek el bulizni, mert nincs rá pénzem, tőle meg nem akarok kérni, mert szerintem az gáz."

És itt egyből derékba is töröd az a gondolatot, amit az előbb magam kapcsán kifejtettem. Nem, nem ciki zsebpénzt kérni, legfeljebb azt mondja, hogy nem tud adni. Vagy ha sokallja, akkor nem akar. 16 éves vagy. (Illetve voltál, amikor a kérdést írtad.) Azért vannak olyan dolgok, ahonnan te is tudsz pénzt szerezni. Diákmunka például. Vagy ha különböző ünnepekre nem zoknit, sapkát, meg tusfürdőt kérsz, hanem megmondod, hogy inkább egy jót buliznál helyette, nem hiszem, hogy megsértődnének.

És azt se felejtsük el, hogy a költekezős-ivós-lerészegedős buli, meg az otthonülés között azért még elég széles a skála. Egy házibuli a haverokkal gyakorlatilag semmibe nem kerül. Oké, a fogyasztásba illik beszállni, de mondjuk egy baráti összejövetel maga az tök ingyen van.

"Apu azt mondta, hogy az ő nevével meg a kártyájával nyugodtan játszhatok, de amikor megkértem, hogy adja oda a kártyáját, akkor jöttek a kifogások az ő részéről is..."

Kíváncsi lennék a "kifogásokra".

Mondjuk én sem örülnék, ha a gyerekem a kártyámról sportfogadó oldalra utalgatna. :D

"Szerintetek igazuk van"

Igen.

"gyakorlatilag nem engednek pénzhez jutni"

Erről meg szó nincs. Itt sehol nem volt téma a pénzhez jutás. Mondták valaha, hogy megtiltják, hogy diákmunkát vállalj? Mondták valaha, hogy ha mondjuk karácsonyra "borítékot" kapsz valakitől, akkor tilos elfogadnod? Nem hiszem.

Tudod, mit nem engednek? Feleslegesen pénzt veszíteni. Meg gyerekként szenvedélybetegségbe sodródni.

Azt meg felejtsd el, hogy te akkora májer lennél, hogy majd ebből meggazdagodnál, meg heti szinten olyan pluszban lennél, hogy évekig ebből fizesd a bulidat. Max akkor, ha kb. kétszer annyit fektetsz bele, mint amennyit nyersz... De azt meg veszteségnek hívják.

"Egyáltalán nem vagyok hajlamos a függőségre."

De.

"Csak a pénz miatt csinálnám."

Ez az első lépés a függőség, meg az óriási anyagi bukás felé.

Munkatársam egyszer bevallotta, hogy elrulettezte a fizetését. "Majd most nyerni fog, és visszanyeri, amit eddig elvesztett." A pénzért csinálta. Mert mennyivel jobb lett volna, ha tízszer annyija van. Így nem tízszer annyaivan tért haza, hanem nulla forinttal. Másnap mehetett a Providentbe...

De ismerek még egy ilyen embert. Neki nyerőgépen csúszott le a fizetése. Aztán kölcsönkért akkora összeget, ami mai pénzben mérve kb. százezer forint. Azt is elveszítette. Pedig a pénzért csinálta, hogy anyagilag rendbe jöjjön. Az eredmény az lett, hogy úgy kellett a haveroktól könyörögni (no, nem attól, akitől előtte kért), hogy legalább ezt vissza tudja fizetni. A következő pár hónapban meg nyomorgott, hogy vissza tudja mindenkinek fizetni, amit kért.

És nem, te sem lennél/leszel sikeresebb.

"Nyár eleje óta írogatom a tippjeim és ahogy számolgattam már hatalmas profitnál tartanék."

És akkor miért nem tetted meg offline, mint eddig? Elgondolkodtató...

Mint ahogy az is, hogy rengeteg embertől hallottam már ezt. És milyen érdekes, amikor valódi pénzzel elkezdenek játszani, akkor valahogy soha nem jön össze az a hatalmas profit.

"A tőkém pedig most is saját pénzből lenne."

Anya-apa bankkártyájával.

Mégegyszer kérdezem: miért nem töltesz ki egy szelót?? Saját pénzből.

"Cuki, hogy itt a gyk-n milyen sok a kötekedő, mindent jobban tudó ember."

Cuki, hogy itt milyen sok a magát istennek képzelő kérdező, aki aztán a végén mindig beleszalad egy rohadt nagy pofonba.

"egy :-( smile eléggé flegma és lenéző"

Nem az.

Na, itt látszik, hogy mennyire butaság az egyes generációkra általánosítani. Z-generáció? "Alfák"? És még egy emotikon jelentését sem érted meg.

"Bármilyen szenvedélybetegség, függőség legfőbb ismérve, hogy TAGADJA, nem ismeri be a függőséget."

Itt azért egy kicsit megállnék. Aki nem függő, az persze, hogy tagadja a függőséget, hiszen nem az. Aki függő, az meg rendszerint szintén tagadja, mert vagy nem veszi észre, vagy nem akarja maga előtt sem beismerni. Tehát azért, mert valaki tagadja, még korántsem biztos, hogy függő. Ne keverjük az okot az okozattal!

Egyébként MÉG nem függő a kérdező. (Legalábbis a kérdés kiírásakor nem volt az.) De nagyon "jó" úton halad, hogy azzá váljon.

"Az viszont tényleg megmosolyogtató Érvelés/gondolkodás, hogy azért nem mész bulizni, mert nem engednek fogadni és nincs pénzed."

Ez viszont nagyon igaz. De ezt fentebb írtam is. Csőlátás, kisarkított gondolkodás. Tipikusan hibás érvelés. Amikor lehetne valamire lehetősége, de pont a legrosszabb úton szeretné azt elérni, és minden más, normális lehetőséget élből kizár.

"De tudod, 50 ronggyal sokat nem lehet kezdeni."

Most mondjam azt, hogy nagyképű, elkényeztetett kis csitri vagy?

Tudod, nekem '16-ban mennyi volt a fizetésem? 85 ezer forint. És voltam kéthetente szórakozni, volt barátnőm, aki másik városban élt, szóval utazhattam is, az sincs ingyen, szóval ne mondd már, hogy 50 ezer nem elég egy rohadt bulira! Jah, lehet, hogy nem a Balaton Soundra kellene menni...

"Szvsz, egy szerencsejáték függőség akkor káros, ha sok pénzt veszít az ember"

Ez így eléggé sántít.

Akkor beszélünk függőségről, ha az már kényszeres cselekedet, és nagy mértékben, negatívan befolyásolja az életvitelét.

Attól, hogy valamit szeretsz, még nem leszel függő. Akkor sem, ha nagyon szereted csinálni, és legszívesebben sok más dolog helyett is azt csinálnád. Akkor kezd függőséggé válni, ha már kizárólagossá válik, és igazából már nem az öröm miatt csinálod, hanem kényszerből. "Pénzt kell így szreznem." Kizárva minden más opciót. Mellette leépíted az egész szociális életedet. Nem, nem az a baj, hogy nem mozdulsz ki. Az a baj, hogy azért nem mozdulsz ki, mert annyira rá vagy zsongva a sportfogadás-témára.

Én például nagyon szeretek játszani. Van, hogy több órán át online sakkozok. Sőt, ma este 2 órát toltam Cities:Skylines-ban. De ha mondjuk reggel dolgozni kell menni, akkor elindulok, és megyek, és nem fogok inkább itthon maradni játszani. És akármennyire is helyből el tudnék költeni több százezret videojátékokra, nem teszem, mert képes vagyok felmérni, hogy azzal nagyon rosszat tennék magammal. Vagy pl. barátnőm. Imád szerepjátékozni, olvasni, meg sci-fiket nézni. De ha arról van szó, hogy együtt töltjük a napot, akkor persze, néha beszélgetünk erről is, de fel sem merül benne, hogy lemondja a talit, mert Netflixezni jobb. Ugyanígy munkahelyről sem lóg azért, hogy pl. szerepezzen, és nem is költi el ezekre minden pénzét.

Aztán van (volt) egy lány ismerősöm. Napi 8-10 órát WoW-ozott. Még csak nem is ez volt a probléma. Oké, ez elég sok (bár egy-egy lazább napon még egyáltalán nem kóros és káros), de minden nap ezt csinálni már problémás. De az igazi probléma az, hogy teljesen leépült mellette az élete. A tanulmányait félbehagyta, mert a WoW sokkal jobb szórakozás volt. Oké, legalább az érettségiig eljutott, de az egyetemről már így kibukott. Dolgozni nem ment, mert ő WoWozni akart. Sajnos a szülei partnerek voltak ebben, kapott zsebpénzt (ugye a WoW előfizetéses), és nem zavarta őket, hogy a már felnőtt lányuk mit csinál. Oké, jogilag ez rendben is van, de azt azért mondhatták volna, hogy nem adnak pénzt, sőt, talán illene beszállni a közös költségekbe. Mindegy, nem az én dolgom ezt megítélni.

A lányt hamarosan a barátja is elhagyta, mert megunta, hogy 2-3 hetente talán egyszer hajlandó találkozni vele a lány, egyébként meg az üzeneteire is csak akkor válaszol(t), ha épp pisiszünetet tartott. A végén ott találta magát, hogy nulla lett a szociális élete. Őszintén? Én is meguntam, hogy a végén már volt, hogy hetek teltek el két üzenetváltás között, és a végén már évekig nem is akart találkozni. Senkivel sem.

Szerintem látható, érezhető az éles határvonal kedvtelés, és függés között.

Nálad ez szerintem MÉG nem (volt) függés. De már csak egy nagyon kicsi kell, hogy azzá váljon.

"én értek hozzá"

Igen, ezt már szintén annyiszor hallottam, és tök érdekes, hogy akiktől hallottam, egyiküknek sincs villája (legfeljebb csak mint evőeszköz), de még egy BMW-jük sincs... Pedig annyira nyereségesek, és annyira jól tippelnek!

"Bezzeg Ausztriában még cigit is vehetnék :D"

Oké, én sem vagyok a híve a túlzott tiltásoknak. De Ausztriában a megelőzés és a felvilágosítás is komolyabb. Általánosságban sokkal egészségtudatosabbak az ottani emberek. Vannak ottani ismerőseim. Van, aki 16 éves kora óta dohányzik. Néha elszív egy-egy szálat. És ez a jellemző. Magyarországon? Elég az egyik szál, már veszik elő a másikat. Kivételek persze vannak, nálunk is anyukám kulturáltan dohányzik, de mondjuk apám már rosszul van, ha 5 percig nincs cigi a szájában. És sajnos utóbbi a gyakoribb. Meg aztán az átlag osztrák eleve többet törődik az egészségével.

Képzeld, Hollandiában meg a "Mariska" is legális. Mert a döntő többség képes kulturáltan fogyasztani. Idehaza? Ugyan már...

"mindig a pénznek örültem, amit nyertem"

... és amikor vesztettél, mit csináltál?

"Kár, hogy kevés az ilyen ember itt :D"

Mármint aki beklépzelt, és a matematikával, meg a józan logikával teljesen ellentétes dolgokat álílt?

Abban igaza van, hogy kevesen vannak, akik értik a dolgok hátterét. De ő sem érti. Tanulj matekot magas szinten, és akkor majd talán érteni fogod. ;-)

Hangzatosan szidni másokat, és bizonygatni, hogy "én mennyire nagy májer vagyok", az nem hozzáértés.

Egyébként meg annyira tipikus a viselkedésed! Ha van 30 válasz, amiben akár csak röviden leírva, akár tényekkel alátámasztva bizonygatják, hogy nincs igazad, azokat vagy figyelmen kívül hagyod, vagy élből letámadod. Jön valaki, mondjuk harmincból egy, aki azt mondja, amit hallani szeretnél, az ő véleménye egyből szent.

Csak nem értem, hogy minek tetted fel ezt a "kérdést"? Amikor már előre eldöntötted magadban, hogy milyen válaszokat vagy hajlandó elfogadni.

"ezért ők is tévedhetnek az oddsokkal kapcsolatban"

Persze.

100%-ra nem lehet megmondani, hogy melyik kimenetelnek mennyi a valószínűsége.

De azért elhiheted, hogy ők sokkal komolyabb szaktudással, és tapasztalattal rendelkeznek, mint egy 16 éves kissrác.

"Számításaim szerint, ha az ő tévedéseiket kihasználva hosszútávon fogadunk, nyereségesek leszünk"

Ha eltekintünk attól, hogy az ODDS-ok eleve mindig alá vannak becsülve (így matematikailag ideális stratégiával is veszteséges vagy hosszú távon), ha tényleg sikerül pontosan meghatározni a valószínűségeket, és ők pedig rendszeresen nagyot tévednek, akkor igen, lehetsz nyereséges.

De szerinted ez életszerű?...

"Persze ehhez legalább olyan szintű hozzáértés kell, mint a sportfogadó irodáknál dolgozó emberkéknek van."

Igen, ez így van.

#26: Az arbitrázzsal az a gond, hogy nagyon nagy pénzeket kell forgatni nagyon kicsi nyereséghez, és bizony vannak buktatói annak is. Százezres szintű bevételhez havi szinten tízmilliós nagyságrendet kell forgatni. És ha csak egyszer jön közbe valami - mondjuk letiltanak egy fogadást -, akkor simán veszítesz annyit, amennyi több havi bevételed volt.

#27: A hozzáértő eleve beleszámít minden lehetséges kimenetelt, és ez alapján teszi meg a tétjeit, illetve: hosszú távban gondolkozik.

A probléma az, hogy az egyszeri sportfogadó 99,999%-ban nagyon távol van egy valódi szakértő szintjétől.

De még ha túl is szárnyalja, ahhoz a "bukiknak" is nagyot kell téveszteni, hogy tényleg nyereséges legyen a fogadónak. Mármint hosszú távon.

"Csak mellékesen szeretném megjegyezni, hogy a világ legjobban kereső youtuberének az édesanyja is azt mondogatta a fiának, hogy nem kellene ennyire sokat játszani a számítógépen"

Az azért ugye megvan, hogy ez egy teljesen más szituáció?

Az egyik egy régóta létező jelenség. A másik egy egész új, pár éve még ismeretlen terület volt. (Egy sportfogadásról azért még egy nyugdíjasnak is van némi fogalma. Csak ők még nem tippmixeltek, hanem totóztak. 10 éve a középkorú generáció meg azt sem tudta, hogy mi az a Youtube.) Az egyikbe láthatóan rengeteg pénzt ölnek bele az emberek. A másikba azért csak hébe-hóba. És azért legyünk őszinték: Youtube-on három olyan csoport van, aki jól tud keresni. 1. Akik az elején meglovagolták az akkor még halovány trendet, és "jókor voltak jó helyen". 2. Akik hülyét csinálnak magukból ország-világ előtt. Bár közülük is csak kevés "szerencsés" tesz szert nagyobb bevételre. 3. Akik vérprofik a tartalomkészítésben.

Szóval ne keverjük a két dolgot, mert teljesen mások.