Milyen befektetéssel kerstetek eddig a legtöbbet?

1. Egy ócskapiacon, 40 Ft-ért vett könyvet a vaterán 4000 Ft-os kikiáltási árról 31500-ra licitáltak fel a vevők.

2. Egy hasonlóan alacsony áron vásárolt könyvben volt egy kártyanaptár (aminek így nulla Ft volt a bekerülési ára), a vaterán 5000 Ft-os kikiáltási árról 39000 Ft-ra licitálták fel a vevők.

Mellékállású vállalkozás 400.000-ből 60 milliós bevétel, 6 millió profittal 5 év alatt.

Lakóingatlan 5,8 millió önerőből vásárolva, 3 milliós felújítást követően 5 év után adómentesen 19,5-millióért eladva.

Mellékállású vállalkozás 180.000 Ft-ból, éves nettó 4-6 millió bevételt termel folyamatosan 3 éve, 75%-os jövedelem mellett jelenleg is, növekvő árbevétel és ügyfélkör mellett.

Idén 6 milliónál 4,9 millió az adózás előtti átalányadózó e.v.-ként.

4 milliónál 3,5 millió volt amiből csak az 500.000 volt adóköteles tavaly.

Tavalyelőtt pedig, tört időszakra, 6 hónapra 1.200.000-hez tartozott 225.000 Ft éves költség.

Miért lenne magas a fedezeti pont? 3x-os a nettó jövedelem jelenleg a költségekhez képest. :-)

Online kereskedelmi tevékenység esetén a nettó 10%, még egész jó is, bár nyilván nem ebből élnék meg, ez csak az egyik láb volt. Amit a covid leváltott a jobb hozamú, kisebb befektetéses szolgáltatói vonalra.

Ha arányaiban nézem, akkor az ősidőkben mondanám a leértékelt 500 Ft- os szoftvert, amit étkezési jeggyel vettem multiban, darabját 9-27.000 Ft-ért adtam el Vaterán én is. Illetve áruhitel kártyából létrehozva betéti társaságot, ami utána 18 évet élt meg. :-)

A befektetési összeg nem mindegy, talán inkább.... Kevés olyan dologba fektetek, ami 1 éven túl hozná vissza a kezdeti befektetett összeget.

Más kérdés, hogy a bevételből hány % kerül a költségek fedezetére, vagy a növekedést szolgáló beruházásokra visszaforgatva ( ami meg a vállalkozás értékét növelik ), mint vagyon.

Még 2013-ban vettem MOL Magnolia kötvényt. Egy darabot.

100.000 euro névértékben. Akkor 84 ezerbe került.

Egy komoly Jersey-szigeteki cég bocsájtotta ki, amelyiknek ez volt az egyetlen tevékenysége. Az alaptőkéje 2 euro volt, egy-egy 1 euros részvény formájában. A részvényesek a 2 cégalapító voltak. Szóval kockázatmentes befektetés volt. :-)

Össze kellett szednem az összes mozgósítható pénzem, hogy megvegyem. TBSZ-ek felbontása, magyar államkötvények eladása, satöbbi.

Évi 4% kamatot fizetett és 1500 euro osztalékot. És 3 év múlva a MOL visszahívta és kifizette a névértéket. És közben az EURHUF árfolyamon is volt nyereség.

(Persze a valóságban végig ott volt mögötte a MOL felelősségvállalása.)

Az e.v. is mikrovállalkozás ugyanúgy.

A kereskedelmi tevékenységet nem átalányadózóként végeztem és nem a jelenlegi 90/10szabály szerint.

Egyébként pont fordítva. 90% költség és 10% a jövedelem jelenleg, átalányadózóként. Én viszont áfakörös tételes költségelsámolásos voltam, úgy tudtam hozni ezt a szintet számlákkal igazoltan.

Jelenleg vagyok 40% költségátalányban átalányadózó szolgáltatóként, de a valós költségeim számlával igazoltan mindössze csak a bevételem 20-25%-a reálisan, számlákkal igazoltan.

Eredménykimutatást és mérleget ugyanúgy vezetek e.v.ként is vezetői analitikában.