Fogok kapni az örökségből ?

Ha a vegrendeletben kizart téged az öröklésből annak nyomós oka kell legyen.

A meltatlansagot utólag bizonyítani kell tudni. (például bántalmaztad őt, és mondjuk tavoltartasi végzés is volt ellened, vagy életveszélybe sodortad direkt...)

Az, hogy osszevesztetek x éve, nem elég indok a teljes kizárása.

Ilyenkor a köteles rész mindenképpen jár.

Viszont a többi örökösnek csak akkor kell téged "kifizetni", amikor ők is értékesítik az ingatlant, hogy a példánál maradjunk.

Addig amíg csak benne laknak semmi dolgod velük. Van tulajdonod, de nem leszel birtokon belül.

"...többi örökösnek csak akkor kell téged "kifizetni", amikor..."

Ez nem így van. A PTK szerint követelheti akkor is a tulajdoni része értékét, ha a többi örökös az ingatlanban lakik. Bírósági úton kikényszerítheti az ingatlan értékesítését, ha az osztatlan közös tulajdon többi tulajdonosa nem tudja, vagy nem akarja az arányos értéket megvásárolni tőle. Ez utóbbi esetben a bíróság kirendel egy értékbecslőt, az megállapítja az ingatlan aktuális forgalmi értékét, és ez lesz az alapja az elszámolásnak, hacsak nem állapodnak meg előtte a tulajdonosok.

Végső esetben a bíróság elrendeli az ingatlan árverezését, a kikiáltási ár az igazságügyi értékbecslő által megállapított ár lesz. Belép a képbe egy önálló bírósági végrehajtó, majd jön az ingatlan maffia. stb-stb.

"ha anyám csinált végrendeletet,hogy én ne kapjak semmit akkor olyan nincs,hogy köteles rész ?"

Létezik még ilyen, tehát teljesen nem lehet egy örököst kiforgatni az örökségből végrendeleti úton sem, kivéve, ha nyomos oka volt rá az örökhagyónak -> bántalmaztad és ez hitelt érdemlően igazolható, vagy az örökségből azért zárt ki, mert méltatlan lettél rá, például elítéltek gyilkosságért. Ezt hívják az örökségből való kitagadásnak. Ilyen módon tud csak működni, hogy a köteles részre se tarthass igényt. Kitagadni csak végrendeletben lehet valakit az örökségből. Ez a kitagadás nem vonatkozik a Te leszármazottaidra. Ha azoknak sem akar adni az örökhagyó még kötelesrészt sem, akkor azokat is ki kell tagadnia az örökségből. Tehát a kitagadás csak a megjelölt személyre vonatkozhat csak, azok örököseire automatikusan nem.

Ezek csak példák, de hasonló dolgokra kell gondolni.

Tehát a kötelesrész az egy olyan "intézkedés", amely az örökhagyó szabad rendelkezési jogát korlátozza.

#4

Kicsi tulajdoni hányad esetén nem jellemző, hogy a többségi tulajdonost a bíróság ilyen helyzetbe hozná.

Ilyenkor inkább az a joggyakorlat, hogy megkérik a kisebbségi tulajdonost (1/24, 1/48, stb..) hogy mondjon le a részéről.

Egyrészt nem piacképes egy ekkora tulajdoni hányad, másrészt lehet, hogy kevesebbet ér, mint amibe az eljárás kerül...

@ 6 : kérni mindent lehet, de nem köteles lemondani a tulajdoni hányadáról.

Ha nem mond le kialkudott feltételekkel a tulajdoni hányadáról a bíróság bizony kötelezi a többi résztulajt arra, hogy értékesítsék az ingatlant és mindenki arányosan kapja meg készpénzben, ami neki jár. Ha másképp nem megy, árvereztetés útján. A törvényhozói logika emögött az, hogy a tulajdonosok nem kényszeríthetik ki az ingatlant nem hasznosítani nem tudó, vagy nem akaró tulajt arra, hogy lemondjon akár az ingatlanrésze használatáról, akár annak pénzbeni értékéről.

Kivételt ez alól az képezhet a joggyakorlat szrint, ha a benn lakó résztulajdonos(ok)nak nincs más lakóingatlanuk, vagy szociális adottságaik miatt nem várható el tőlük a kiköltözés. Ez utóbbi ritkaságszámba megy a bírósági gyakorlatban.

Teljesen egyértek a 7-es válaszolóval.

Egyik felet sem hozhatja a bíróság olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatott legyen a másik miatt. Ez teljesen független attól, hogy mekkora tulajdoni hányaddal rendelkeznek egy ingatlanban.