Ki mondja meg, hogy mennyi egy részvény ára?
Ha pl használt autó piacot nézzük, akkor ha venni akarok, akkor látok széles kínálatot, mindenki más összegért árulja, és eldonthetem, hogy melyiket választom. Eladáskor ugyanúgy olyan árat írok be, amilyet akarok. A piacnak persze van egy állapota, ha kiugróan sok pénzért akarom eladni az autóm, akkor senki nem veszi meg, és venni se tudok tetszőlegesen alacsony árért. De ez az állapot nem egyetlen összegben van összefoglalva, hanem sok eladó autó árának egy statisztikájában.
Ezzel szemben pl részvényeknél egyetlen ár van, hogy most mennyit ér. Azt persze értem, hogy míg két autó között lehet értékbeli különbség, addig adott cég két részvénye teljesen azonos. Itt is működik a kereslet - kínálat, ha sokan vesznek akkor felmegy az ára, ha kevesen, vagy eladnak, akkor pedig lemegy. De itt mégis sok ember kollektív piaci viselkedéséből egyetlen ár lesz. Ha eladom a részvényem, akkor nem én mondom meg hogy mennyiért, hanem csak az aktuális árfolyamon tudom eladni. Ki és hogyan mondja meg, hogy a pénzforgalom iránya és nagysága milyen és mekkora árváltozást eredményez? Ha rakeresek, hogy adott részvény mennyibe kerül, az adott szám honnan van kiolvasva?
válasza:De elolvastuk, én legalábbis. De egyszerűen ez a válasz.
Szerintem nézz meg pár filmet ami a tőzsdéről szól és már abból megkapod majd a válaszokat felületesen. A tőzsdén folyamatosan zajlanak az adásvételek és a változó hírek, információk függvényében a többség vagy vásárolni akar, vagy eladni. Amikor az egyik oldal elbillen, akkor megy utána a másik.
Pl. Egy vállalatról kijön egy negatív hír, akkor a többség kevéssé akar majd befektetni ebbe a vállalatba, el akarja adni a részvényeit. Ezáltal a piacon megnő a kínálat, viszont a vevők vásárlási kedve is csökken. Tehát az ár megy lefelé és fordítva. Pillanatról pillanatra változik az éppen megtörtént tranzakciók szerint
#1
Ezt értem, legalábbis úgy gondolom, de nem látom, hogy ez miért teljes válasz a kérdésemre.
Én konkrétan az árképzési mechanizmusra gondolok. Ha kicsit matekosan akarom mondani, akkor ez egy függvény, ami a piacon résztvevő szereplők tranzakciói alapján megadja, hogy a részvény ára a mai nap ennyi vagy annyi. Amit Te mondasz, az ezen függvény egy nagyon fontos tulajdonságára vonatkozik, miszerint, ha egy napon épp úgy alakulnak a piaci mozgások, hogy egy részvényt sokan vesznek, akkor felmegy az ára, ha sokan eladnak, akkor lemegy. Ez egy karakterisztikája ennek a függvénynek, de nem adja meg magát a függvényt.
Másképpen: pl. modellezni szeretném a piacot egy ágens-alapú modellel, ahol meg tudom mondani, hogy egyes piaci résztvevők hogyan viselkednek, mit mikor és mennyiért vesznek/adnak el. Laplace-i démona nyomán: mondhatnám, hogy ha elviekben pontosan meg tudnám mondani, hogy a piac összes résztvevője PONTOSAN miként fog cselekedni, milyen hírek jönnek ki stb., akkor azt is meg kellene tudnom mondani, hogy PONTOSAn mennyi lesz a részvények ára. Valóságban persze nem tudom, hogy ki miként fog cselekedni, és pont ez a lényeg, de ez a bizonytalanság a piaci résztvevők kiszámíthatatlansága miatt van, és nem az árképző függvény ismeretének hiánya miatt, hiszen valami alapján csak kijön egy szám, hogy ha ma ennyien adtatok el/vettetek ennyi résztvényt, akkor az ár mostantól <x>.
válasza: válasza:Pont ez a lényeg, hogy nem tudsz egy 100% megfelelő függvényt létrehozni, ami leírja az árképzést, mert piaci szereplők döntenek a saját intuícióik, számtalan különböző előrejelző algoritmusuk alapján, hogy mikor és milyen tranzakciót indítanak.
Ha létezne egy ilyen függvény, akkor már rég felírta volna valaki krétával egy poros egyetemi táblára és bedöntötte volna az egész részvénypiacot.
Máshogy megfogalmazva, a hisztorikus adatok is ugyanígy jöttek létre, tehát nem matematikai formula alapján. Ezért ezekből csak becsléseket lehet készíteni, előrejelzéseket. Amelyek bizonyos szabályszerűségeket keresnek a korábbi árváltozásokban és arra próbálnak prognózist létrehozni. És ugye azt sem szabad elfelejteni, hogy nagyon durván saját magától is függ a függvény. Egy egy tranzakció idikálhat sok következőt, nem csak külső paraméter
Ja és egy másik fontos kitétel, ami így matematikai oldalról neked fontos lehet, T=0 időpontban (a részvény kibocsátásakor), a részvény kibocsátója határozta meg valamilyen úton, szintén egyedileg kalkulált módon
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!