Adnátok tanácsot nekem? Nem vagyok hajlandó elmenni dolgozni.

Egyelőre még anyámmal élek. Készülök arra a napra, amikor kidob majd. Nem tudok mit csinálni. Inkább élek egy kunyhóban, mint megyek el egy gyárba dolgozni. Már szorul a hurok és szerintem nem húzom már sokáig egyébként.

Gyűjtök a hajléktalan létre és remélem, hogy könnyen fog menni a csöves lét. Majd próbanapot is tartok úgy tervezem.

Ő is milyen jól elvan:

[link]

Nincs végzettségem. Értek ehhez-ahhoz, de ennyi édeskevés.

Évek kellenek, hogy összeszedjem magam.

Jelenleg alig van bevételem.

Kis túlzással életemben nem dolgoztam egy percet sem. Csak néhány napot, ami szóra sem érdemes ilyen szempontból. Munkatapasztalat a részemről viszont bőven elég és ezért sem vagyok hajlandó dolgozni.

Segítséget már nem egyszer kértem. Van, hogy kaptam, de ez sem tudott előre vinni nagyon. Kapcsolatokat tekintve sosem volt igazán senkim.

Rengeteget olvastam a hajléktalanná válásról és azt írták, hogy ez egy folyamat, ami nem a hajlék elvesztésénél kezdődik. A lecsövesedés nálam már elkezdődött és a hajlék elvesztése csak egy lépcsőfok lesz, ami után már a környezetem is csövesként fog kezelni.