Van itt olyan, aki hajlandó lenne tanácsot adni egy buta kölyöknek?
Fiatal, idióta 18 éves kölyök vagyok, aki pszichésen beteg szülőkkel nőtt fel. Az állandó stressz és korlátozások bélyeget nyomtak rám. Olyan 10 éves korom körül bezárkóztam és nem volt egy barátom sem. Gimnáziumban megelégeltem, hogy nincs senkim és felvettem a népszerű tinik stílusát. 0 lecke, 0 tanulás, mellé egy jó adag bunkó humorral. Valamennyire kedveltek, néha elhívtak erre-arra, a lényeg az volt, hogy legyen valaki aki beszélget velem. Most érettségiztem és a díjak, oklevelek osztása közben rájöttem, hogy mekkora egy barom vagyok. Én is állhattam volna ott ha tanulok, én is bekerülhettem volna az áhított szakra ha tanulok. Nem tanultam, megérdemlem. Szerencsére van esélyem bekerülni egy gazdasági szakra, ott ígérem tanulni fogok. Elegem van a sok baromságból, amit magamba szívok. Szeretnék én is művelt, értékes ember lenni, olyan aki viszi valamire. Annyira rosszul érintett ez a felismerés, hogy a múlt heti ballagás óta másodjára iszom hányásig magamat. Szerintem büntetem magamat vele, mert egyébként nem szoktam inni.
Tudna valaki tanácsot adni? Mi kéne ahhoz, hogy ember legyen belőlem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!